A június 20-tól 22-ig tartó tanácskozás résztvevői arra a kérdésre szeretnének választ találni, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés üteme és minősége miként őrizhető meg és terjeszthető ki a népesség minél szélesebb rétegeire úgy, hogy a szegények aránya csökkenjen, a környezet terhelése ne növekedjen, és megmaradjanak a természeti erőforrások.  A Rio de Janeiró-i világkonferencián egyebek mellett a fenntartható gazdaság kérdéseivel, az ezzel kapcsolatos intézményi struktúra reformjával (a Fenntartható Fejlődési Tanács és a jövő nemzedékek ombudsmanja poszt létrehozásával), a fenntartható fejlődési célok kidolgozásával és finanszírozási kérdésekkel foglalkoznak majd. 

Meg kellene határozni a 2015 utáni fejlesztési célokat, ezek fő irányait foglalná össze a záródokumentum, amelynek előkészítési munkálatai azonban több egyeztetési forduló után is nehezen haladnak. A fejlesztési célok kimunkálása azért is sürgető, mert a Föld lakossága 2030-ra becslések szerint 8,3 milliárdra növekedhet, közülük hétmilliárd ember fejlődő vagy kevésbé fejlett országban él majd. Az ilyen mértékben gyarapodó népesség élelemhez, tiszta ivóvízhez, energiához, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz juttatása nagy kihívást jelent.

Ha nem változnak a jelenlegi trendek, 2030-ig az energia- és a vízfelhasználás iránti igény várhatóan 40 százalékkal, az élelmiszerigény 50 százalékkal, 2050-re pedig 70 százalékkal nő. Ennek oka az is, hogy a mélyszegénység csökkenésével párhuzamosan egyre többen kerülnek át a középrétegekbe, és veszik át az ennek megfelelő fogyasztási igényeket.

Magyarországnak az Európai Unió álláspontjával megegyezően az a célja, hogy a tanácskozás kézzelfogható eredményekkel záruljon. Budapest szeretné, ha a konferencián megoszthatná a társadalmi átalakulás tapasztalatait, továbbá a víztisztítási technológia és a vízgazdálkodás bemutatásával lehetőséget teremthetne ezek elterjesztésére. Magyarország támogatja az EU álláspontját, amely szerint a fenntartható gazdaság jó lehetőséget nyújt a válságból való kilábalásra, valamint kedvez a kis- és középvállalkozásoknak. Fontosnak tartja a fenntartható fejlődés nemzetközi intézményrendszerének reformját, a környezetvédelmi ipar és a megújuló energiaforrások használatának erősítését, a zöldberuházások növelését. Budapest szerint szükség van arra is, hogy növekedjenek az ilyen fejlesztéseket ösztönző támogatások.

Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságában kedden arról beszélt, hogy Magyarország azt szeretné, ha a fenntartható fejlődési célok között lenne egy kifejezetten a vízügyekkel foglalkozó. Ennek kidolgozásában az ország komoly szerepet vállalna, és Áder János Rióban várhatóan felajánlja, hogy 2013-ban Budapest szervezné meg az első konferenciát a témában - mondta.