Bizonyosan nem gyakran fordul elő, hogy zsidó és muszlim vallási vezetők egymást vegyenek védelmükbe, de Németországban ez is megtörtént a napokban, a június vége óta tartó körülmetélési botrány folyományaként.  Az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke, Pinchas Goldschmidt szerint a kölni bíróság körülmetélést megtiltó döntése a vallási kisebbségek elleni támadások sorozatába illeszkedik, mint a svájci minaretépítési tilalom, a franciaországi burkaviselési tilalom és az állatok rituális vágásának hollandiai tilalma.

Goldschmidt nem az egyetlen, aki zsidó szervezetek nevében kelt ki a körülmetélést tiltó bírósági döntés ellen, amit egy muszlim orvos ügyében hozott a kölni tartományi bíróság. Az ügy erősen hasonlít a magyarországi otthonszülés-botrányra. A muszlim orvos által végzett beavatkozás komplikációkkal járt, ami miatt a gyermek kórházi kezelésre szorult. Az orvos ellen ezt követően indult eljárás, amiben őt magát végül felmentették, ám a bíróság kimondta, hogy a rituális körülmetélés sérti az egyén önrendelkezési jogát, az pedig előbbre való a vallásszabadságnál.

Az körülmetélés-botrányban nem csak zsidó vallási vezetők tiltakoztak, hanem a Simon Wiesenthal Központ is. Németország izraeli nagykövete, Andreas Michaelis pedig a Knesszetben volt kénytelen magyarázkodni a kölni ítélet miatt. Az izraeli parlament emigrációs, integrációs és diaszpóra ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Danny Danon a Times of Israel szerint azt mondta a bizottság ülésére meghívott Michaelisnek, hogy az ügy a zsidóság és Izrael számára is nagyon fontos, ezért azt várják, hogy Németországban - és ha ilyen eset felmerül Európa más részein is - olyan törvénykezési lépések történnek, melyek egyértelművé teszik a körülmetélés szabadságát.

Körülmetélésre váró csecsemő

AP

Miközben a Berlinben ülésező Európai Rabbik Konferenciáján a holokauszt óta a német zsidóság elleni legsúlyosabb támadásnak minősítették az esetet, muszlim részről az iszlamofóbia vádja hangzott el. A CBC News szerint Serdar Yazar, egy németországi török emigránsokat képviselő szervezet szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az ítélet pofon a muszlimoknak, az iszlamofóbia egyik megnyilvánulása, illetve annak a jele, hogy a mohamedánok nem tartoznak a német társadalomba. Az MTI szerint egyébként a zsidók és a muszlimok mellett keresztény szervezetek is tiltakoztak a vallásszabadság megsértése miatt.

Miközben Andreas Michaelis azzal védekezett Izraelben, hogy a kölni döntés nem általános érvényű, a német kormány pedig a jelenlegi körülmények között nem sokat tud tenni, a tiltakozások hatására német politikai élet is megmozdult. A különféle vélemények hangoztatása mellett a tisztázatlan jogi helyzet egyértelmű rendezését sürgették többen is. A két ütköző jog közti feszültség feloldását az igazságügy-miniszter az alkotmánybíróságra bízta volna, de felmerült a betegjogi törvény módosítása is.

Angela Merkel kancellár határozottan a körülmetélés engedélyezése mellé állt. A kancellár a Financial Times Deutschland szerint pártja, a CDU elnökségének hétfői zárt ülésén azt mondta, Németország viccnemzetté válna, ha a világon egyedüliként betiltaná a körülmetélést.

Ha a közvélemény-kutatásoknak hinni lehet, akkor viszont a nép korántsem áll kancellárja álláspontján. Az MTI egy friss felmérés eredményeire hivatkozva azt írja, a válaszadók többsége szerint helyes döntés volt a körülmetélés tiltása. A Deutsche Kinderhilfe gyermekvédelmi szervezet szerint a körülmetélés engedélyezése „biankó csekk” a gyermekbántalmazáshoz. A CSU politikusa, Thomas Silberhorn úgy véli, hogy ha jogilag minden pofon testi sértés, akkor a körülmetélés is annak kell, hogy minősüljön. Silberhorn szerint a körülmetélés illegális kell, hogy maradjon, de bizonyos körülmények mellett ne legyen büntethető.