Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozója után nyilatkozva a magyar diplomácia vezetője hozzátette: "nagyon érzékeny korszak van", ezért szóvá kell tenni az ukrán vezetésnek mindazt, ami az unió részéről kifogásokat vált ki. Stratégiai célkitűzés, hogy az elszigetelés helyett megpróbálják az országot minél közelebb hozni az Európai Unióhoz - fejtette ki. 

Bejelentette: javasolta kollégáinak, hogy a témát az ősszel tartandó ukrán parlamenti választások után ismét tűzzék a külügyi tanács napirendjére, hiszen az ottani fejlemények kiemelt jelentőségűek az unió keleti partnerségi politikájának szempontjából.

A miniszterek most sem kizárólag az ukrajnai helyzetet tekintették át, hanem a keleti partnerség rendszeréhez tartozó valamennyi országét (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország). Martonyi János hangoztatta, hogy a partnerországok helyzete továbbra is nagyon különböző a belpolitikai helyzet alakulását illetően. 

Mint mondta, Moldova a "mintatanuló", mert úgy tűnik, hogy belső gondjait megoldotta, és rövid időn belül befejezhetők vele a társulási és az átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások. 

Grúziával szintén jól haladnak a tárgyalások a megállapodásokról. Fehéroroszország esetében viszont Martonyi János úgy fogalmazott: "semmi jóról nem lehet beszámolni". Emlékeztetett, hogy a politikai foglyok továbbra is börtönben vannak, nincsenek politikai engedmények. 

Az uniós külügyminiszterek este külön is találkoztak az említett hat kelet-európai országból érkezett kollégáikkal. A megbeszélés napirendjén elsősorban a jövőre tervezett, következő keleti partnerségi csúcstalálkozóig elvégzendő feladatok szerepeltek.