A Strudiella devonica névre keresztelt rovart André Nel csapata fedezte fel a belgiumi Namur tartomány Strud településén. A felfedezésről szerdán számolt be a Nature brit tudományos folyóirat. Ez az első szinte teljesen épen megmaradt devonkori kövület – mondta el André Nel. Az állatok ebben a korszakban kezdtek el diverzifikálódni és meghódítani a tengerből kiemelkedő szárazföldet"- tette hozzá.

A lelet mérföldkő, amely igazolja a molekuláris (DNS-en alapuló) időmeghatározásokat, amelyek szerint a rovarok igen régiek" – magyarázta a kutató. Ebből a korszakból eddig mindössze két rovarkövület - állkapcsot - találtak, Skóciában. A Strudiella devonica így betölti a 400 millió éves Rhyniella praecursor, a rovarokhoz közeli rokonnak tekintett ősi hatlábú és a 300-330 millió éves, sokféle rovarkövületekben gazdag karbon földtörténeti időszak közötti hézagot.

A Strudiella devonicára kissé homokos, finom agyagrétegben találtak rá – mondta el André Nel. "Valószínűleg szárazföldi állatról van szó, amely a ma is élő húsevő rákféléktől, a nyári pajzsosrákoktól (Triops cancriformis) hemzsegő pocsolyába érkezett – mondta a tudós. A kutatók szerencséjére a Strudiella devonica túlélte a rákok falánkságát, még ha a kövület nincs is túl jó állapotban.

A kutató szerint feltehetően növényevő állatról van szó. "Tudjuk, hogy szárnyas rovarokhoz tartozó állat volt, mert az állkapcsai a szárnyas rovarokéra jellemzőek, a mai svábbogáréhoz vagy a szöcskééhez hasonlítanak. Lábai, csápjai, tora, potroha van, mint minden valamirevaló rovarnak, de még nincsenek szárnyai. Kár, mert így nem tudhatjuk, mikor jelent meg a szárny, és mihez hasonlítottak az első szárnyak" - hangoztatta André Nel.

Amennyiben a szerzőknek igazuk van, és  feltehetően lárva állapotban lévő állat kövületére bukkantak, amelynek felnőtt korában kinőttek volna a szárnyai, ez azt jelentené, hogy a szárnyas rovarok jóval korábban jelentek meg, mint az őslénytan eddig feltételezte - jegyezte meg a Nature-ben William Shear, a virginia Hampden-Sydney Főiskola tanára.