A Batrachichnus salamandroides a tetrapodákhoz (négylábúakhoz) tartozó parányi kétéltű volt, amely 315 millió évvel ezelőtt élt. Lábnyomait az UNESCO világörökségéhez sorolt késő karbon kori lelőhelyen, a Joggins-szirteken fedezték fel - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon. 

A Joggins-szirtek arról nevezetesek, hogy itt nagy számban kerültek elő kis testű tetrapodák fosszílis maradványai. Itt tárták fel a legkorábbi ismert hüllő, a Hylonomus lyelli fosszíliáit. A lelőhelyen gyakori az apró méretű, fosszílizálódott lábnyomok előkerülése, ám olyan parányikat, mint amilyeneket legutóbb feltártak, eddig még nem találtak.

A lábnyomsor hossza 48 milliméteres és körülbelül 30 lenyomatot tartalmaz. A kis kétéltű elülső lábainak hossza 1,6 milliméter, a hátsóké pedig 2,4 milliméter volt. A Batrachichnus salamandroides testhossza a fejétől a farka csücskéig nem haladta meg a 8 millimétert.

A további vizsgálatok megmutatták, hogy az állat kezdetben nyugodtan lépdelt, majd irányt váltott és futásnak eredt. A feltételezések szerint a lárvaállapotot épp csak hátrahagyó kétéltű első lépései lehettek a szárazföldön. Az irány- és sebességváltás azzal magyarázható, hogy a kis szalamandraszerű lényt üldözőbe vette valamilyen ragadozó, vagy az apró kétéltű maga eredt zsákmány után.