A megbeszélés után a miniszter az MTI-nek elmondta: a főtitkárhelyettessel egyetértettek abban, hogy a kultúra közvetítő szerepére azért van szükség, mert ha egy roma azt érzi, hogy ő maga problémát jelent, és ezért áldozatnak látja magát, akkor nem tud az integráció aktív részesévé válni. 

A romamediátorok képzése kapcsán Balog Zoltán kiemelte, hogy azért nem szerencsés a mediátori tevékenységet önálló szakmának tekinteni, mert az önmagában konfliktusgerjesztő lehet. Azt feltételezi ugyanis, hogy létezik egy olyan probléma, amelynek megoldásához közvetíteni kell. Magyarország ezért önálló programot indított ezer roma nő képzésére, amelynek keretében romákkal kapcsolatban állókat, például szociális munkásokat vagy iskolai pedellusokat részesítenek olyan képzésben, hogy egy adott probléma esetén, ha szükséges, mediátorként tudjanak fellépni - emlékeztetett a tárcavezető.

A felek előkészítették a november 22-24. között az Európa Tanács és a mindenkori magyar kormány által fenntartott budapesti Európai Ifjúsági Központban megrendezésre kerülő, gyűlöletbeszéd elleni nemzetközi konferenciát is, amelyre Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára is hivatalos.

Európa Tanács / Candice Imbert

Balog Zoltánt fogadta Roland Ries, Strasbourg polgármestere, a párizsi szenátus tagja is. A találkozón a miniszter tájékoztatása szerint felmerült egy olyan konferencia megrendezésének terve a francia szenátusban, amelyen a magyar egyházalapítási törvény megváltozása kapcsán a résztvevők a két ország állam-egyházügyi rendszereit, az azokhoz kapcsolódó tapasztalatokat és az azok kapcsán felmerült változtatási javaslatokat vitatnák meg. 

Franciaországban kétféle rendszer van érvényben. Az állam és az egyházak szétválasztását kimondó 1905-ben elfogadott törvény szavatolja a szabad vallásgyakorlást, de leszögezi: a Francia Köztársaság hivatalosan nem ismer el, és pénzzel semmilyen szinten nem támogat egyetlen felekezetet sem. Kivételt jelent Elzász (ahova Strasbourg is tartozik) és Mosel, amely régiókat 1918-ban csatoltak vissza Franciaországhoz, és ezért rájuk nem vonatkozik visszamenőleges hatállyal a törvény. Ebben a két régióban, valamint Francia Guyanán valamennyi történelmi (a zsidó, a katolikus és a protestáns) egyház papságát és dolgozóit az állam fizeti, és a rájuk vonatkozó 1801. évi konkordátum értelmében a hittanórákat a közoktatási intézményekben tartják. 

"Ez egy nagyon jó példa arra, hogy léteznek olyan történelmi fejlődések, amelyeket figyelembe kell venni, amikor egységes demokratikus és emberi jogi normákat követelünk Európában. A kettőt úgy kell összehangolni, hogy respektálni kell (a történelmi hagyományt). Ha Franciaországban respektálni lehet, akkor respektáljuk Magyarországon is" - fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter hétfőn délelőtt a romastratégia sikerének feltételeiről beszélt az európai romák jövőjéről rendezett konferencián a strasbourgi városházán, kedden pedig Párizsban folytat megbeszéléseket a francia kormány öt tagjával.