A középbal irányultságú argentin vezetőt egy éve fölényes győzelemmel választották újra az államfői posztra, de népszerűsége azóta visszaesett. Kormánya lényegében betiltotta az amerikai dollár vásárlását és korlátozta az importot, tovább súlyosbítva ezzel a gazdaság lassulását.

A magas bűnözés, az évi 25 százalékos infláció, valamint a kormánnyal szövetséges erőknek az a törekvése, hogy módosítsák az alkotmányt és a választási törvényeket, lehetővé téve Cristina Fernández de Kirchner harmadszori újraválasztását is, egyaránt táplálja az elégedetlenséget, különösen a középosztálybeli argentinok között.

A csütörtöki újabb "edényzörgető" tömegtüntetés megfigyelők szerint az országot a 2001-2002-es gazdasági és politikai válság idején elborító dühödt tüntetéseket idézte.

Buenos Aires több negyedében is szabadságot, átlátható kormányzást, a bűnözés és a korrupció visszaszorítását követelő transzparensekkel tüntettek a tiltakozók. Az argentin metropolisz igazságügyi és belügyminisztériuma szerint a fővárosi megmozdulásokon összesen mintegy 700 ezren vettek részt.

A helyi televízió tüntetésekről tudósított más nagyvárosokból, köztük Rosarióból, Cordobából és Saltából is. Csatlakoztak a hazai tiltakozásokhoz a külföldön élő argentinok is: százak tüntettek Cristina Fernández de Kirchner hatalma ellen Argentína olaszországi, spanyolországi és egyesült államokbeli konzulátusai előtt.

Előzőleg, szerda estétől Buenos Airesben 3,4 millióan maradtak áramszolgáltatás nélkül több mint egy napon át az országot sújtó hőhullám közepette. Az áramkimaradás okát Julio de Vido tervezései miniszter nem tudta megmondani, ugyanakkor nem zárta ki egy szabotázs lehetőségét sem.