Noda szerdán közölte: feloszlatja a házat, ha a törvényhozás a héten elfogadja azt a jogszabályt, amely felhatalmazza a kormányt a költségvetési hiányt fedező államkötvények kibocsátására, valamint módosítja a legfelsőbb bíróság által alkotmányellenesnek talált választási törvényt.

A képviselőház pénteki ülésnapján mindkét törvényt elfogadták, ám a választási reform nem fog hatályba lépni az előrehozott választásokig. Sajtóértesülések szerint emiatt a legfelsőbb bíróság érvénytelenítheti a voksolás eredményét.

Noda váratlan szerdai bejelentése nagy felzúdulást keltett a népszerűségét vesztett kormánypárton, a Japán Demokrata Párton (DPJ) belül, amelyet szerda óta kilenc képviselője hagyott ott a lépés miatt.

Felmérések szerint az előrehozott választásokon az ellenzéki Liberális Demokrata Párt (LDP) fog nyerni, de valószínűleg nem szerez majd abszolút többséget a 480 fős alsóházban. Elemzői értékelések szerint ha az LDP korábbi koalíciós partnerével, az Új Komeitóval együtt sem tud többséget szerezni, úgy egy DPJ-LDP nagykoalíció sem kizárható. Mások szerint a konzervatív LDP az újonnan alakult, parlamenten kívüli pártokkal készül majd szövetségre lépni.

A miniszterelnök augusztusban volt kénytelen megígérni az alsóház feloszlatását, hogy megnyerje a felsőházban 2010 óta többségben lévő ellenzék támogatását a forgalmi adó emeléséhez. Elemzők szerint szerdán azért döntött az előrehozott választások kiírásáról, hogy megerősítse pozícióját belharcok által sújtott pártján belül, és saját kezében tartsa a kezdeményezést.

A lépésben az is szerepet játszhatott, hogy Noda a voksolás mihamarabbi kiírásával meg akarta gátolni, hogy az újonnan alakult kis pártok tovább erősödjenek.