Egy hannoveri nemzetközi bevándorlásügyi rendezvényen nyilatkozva a politikus úgy vélte, egy igazán befogadó jellegű társadalomszerkezetbe nem illik bele az előző állampolgárság feladásának követelménye. A német jogfelfogás szerint egy állampolgár csak egy államhoz tartozhat, a bevándorlóknak le kell mondaniuk előző állampolgárságukról, ha németté kívánnak válni.

Gabriel szerint lehetővé kellene tenni, hogy a bevándorlók másodikként vegyék fel a német állampolgárságot, "ez régóta esedékes már". Az országba érkezők érthető módon nem örülnek annak, ha arra kényszerítik őket, hogy - legalábbis jelképesen - szakadjanak el gyökereiktől. A pártelnök arra sürgette a politikai szereplőket, hogy ezt a kérdést a következő évek során oldják meg.

A migrációs világnap alkalmából kedden kiadott hivatalos statisztikából kiderül, hogy Németország minden nyolcadik jelenlegi lakosa külföldön született. Tavaly 194 országból érkezett, összesen 10,7 millió bevándorló élt a 81,5 milliós országban. Ebből 7,4 millió Európából érkezett, ezen belül 2,4 millió a volt Szovjetunió utódállamaiból, 1,5 millió Törökországból, 1,1 millió pedig a szomszédos Lengyelországból. 

Az adatok szerint a bevándorlók jelentős része csaknem egész életét Németországban töltötte már. Körülbelül 1,4 millióan több mint 40 éve élnek ott, több mint 50 százalék pedig 1990 és 2010 között vándorolt be. 

A jelentés szerint a múltban többféle indíték késztette az embereket, hogy ebben az országban éljenek. A hatvanas és hetvenes években főleg vendégmunkásnak érkezettek telepedtek le családjukkal együtt. A nyolcvanas években a bevándorlók között a menekültstátusért folyamodók aránya volt a legnagyobb. A kilencvenes években a keletebbre került német származásúak visszavándorlása dominált. Azóta pedig meglehetősen magas a háború vagy polgárháború elől menekülők aránya. Idén az eső félévben is már 300 ezren érkeztek Németországba letelepedési szándékkal - derül ki a statisztikából.