A lényegvak Kövér László és a román politika rákos daganata
Miért nem nyugtatná meg az RMDSZ kipusztulása Tőkés Lászlót, mit nem ért meg Kövér László, ki a román politika rákos daganata, és miért nem került kormányra az RMDSZ? Ezekről beszélt Kelemen Hunor pártelnök a hvg.hu-nak, illetve arról is, hogy milyen "titkos" iratot őrizget az irodájában, és melyek az RMDSZ legfontosabb feladatai.
hvg.hu: Végül is miért nem került kormányra az RMDSZ? A választások utáni pár napban óránként változtak ezzel kapcsolatban a hírek.
Kelemen Hunor: Választások előtt minden politikai szervezet vezetője kettős célt fogalmaz meg: az egyik, hogy bent legyen a parlamentben, a másik, hogy kormányra vigye a szervezetét. Ez volt az én szándékom is. A közvélemény-kutatásokból egyértelmű volt, hogy a szocialista-liberális koalíció megnyeri a választást, és erre készültünk mi is. Az elmúlt esztendők tapasztalatai azt mutatták, hogy a magyar közösséget akkor tudjuk a legjobban segíteni, ha kormányzati helyzetben vagyunk. Például költségvetési források elosztása vagy törvénytervezetek benyújtása miatt. Választások után el is indultak az ez irányú egyeztetések, csakhogy - a választást megelőző elvi megállapodásaink ellenére - a nyertes román pártok vezetői olyan feltételeket szabtak, amelyeket nem tudtam vállalni.
hvg.hu: Melyek voltak ezek a feltételek?
K. H.: Nem engedtem abban, hogy ne módosítsuk az alkotmány 1-es cikkelyét, amely szerint Románia „egységes és oszthatatlan nemzetállam”. Ez volt az a pont, ahonnan nem mehettünk tovább. A nemzetállammal kapcsolatos kételyeinket számtalanszor elmondtuk. Románia nem nemzetállam, ez az állapot egyes román politikusok vágyálma lehet legfeljebb.
hvg.hu: Kik voltak azok a román politikusok, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy az RMDSZ kormányra lépési feltétele a nemzetállami státus elfogadása legyen?
K. H.: A liberális vezér, Crin Antonescu és a román politika rákos daganata, a konzervatív párt alapítója, Dan Voiculescu.
| A kondukátor pénztárosa |
A decemberi romániai parlamenti választások új erőviszonyokat hoztak a romániai politikába, de önreflexióra késztetik az RMDSZ-t is. A szocialisták, liberálisok és konzervatívok szövetsége kétharmados győzelmet aratott. A demokraták súlytalan pártokkal kötött választási szövetsége hatalmas vereséget szenvedett – ez volt az ára Băsescu elnök népszerűtlenségének és a válság okozta nehéz politikai döntéseknek. Újdonság még, hogy bekerült a parlamentbe a szélsőségesen populista Dan Diaconescu-féle Nép Párt, amely ugyan nem kampányolt nacionalista témákkal, hanem az általános politikusellenes hangulatot lovagolta meg, de nem csináltak titkot abból, hogy legszívesebben betiltanák a romániai etnikai pártokat.
A kormányt alapító pártok közötti feszültség máris nyilvánvaló. Victor Ponta, szocialista vezér pragmatikus új generációs politikus benyomását kelti, aki ugyan nem a magyar barátságáról híres, de nem is nacionalista. Más profilt mutat a liberális elnök, Crin Antonescu, aki nem csinált titkot abból, hogy fenntartásai vannak a magyarokkal, különösen az RMDSZ-el szemben. Elemezők szerint Crin Antonescu Dan Voiculescu hatása alatt van. Voiculescu régi darab a román politikában, Ceauşescu pénztárosa volt, a Konzervatív Párt alapítója és legbefolyásosabb embere, Románia egyik leggazdagabb embere. Az övé az Intact Media Group, ami politikai befolyásolás szempontjából a legerősebb média tröszt. Ezt Voiculescu a választások előtt azoknak ajánlja fel, akik politikai pozíciókat biztosítanak érdekcsoportjának.
Az RMDSZ, annak ellenére, hogy erről októberben megállapodás született, nem került kormányra. Az RMDSZ szereplése, főleg a Hargita és Kovászna megyei mozgósítást tekintve sikeresnek tekinthető, figyelembe véve, hogy parlamenti választásokon először kellett számolnia magyar konkurenssel, a Fidesz által létrehozott és fenntartott Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). Az RMDSZ 5% feletti eredményt realizált, ami elég volt ahhoz, hogy ne az un. alternatív küszöbbel kerüljön be a parlamentbe. Az alternatív küszöb azt jelenti, hogy függetlenül az országos százalékoktól, az a párt is frakciót alapíthathat, amely legalább 6 képviselői és 3 szenátori körzetben mandátumot szerez. Az EMNP fő kampány üzenete az volt, hogy reális esély van az RMDSZ mellett az alternatív küszöbbel bekerülni a román parlamentbe. Ennek ellenére az EMNP az elvárt 9 mandátumból egyet sem tudott megszerezni, politikai súlyát jelentősen növelni nem tudta. |
hvg.hu: Nem lett volna lehetséges mégis valami kompromisszumos megoldás, főleg azért, mert az RMDSZ-kormányzás forrásokat jelent a magyar közösségnek?
K. H.: Erre az adott helyzetben nem lett volna lehetőség, mert ezek a politikusok valamiféle politikai hűségesküt, szimbolikus önfeladást vártak el tőlünk. Amúgy az a megoldás, ami a spanyoloké volt a katalánok felé, számunkra is elfogadható lett volna. Ez úgy néz ki, hogy a nemzetállamiságot rögzítő mondatot rögtön egy olyan követi, amiben a nemzeti közösségek államalkotó tényezőként vannak elismerve. De ilyenről érdemben már nem eshetett szó.
hvg.hu: Az érthető, hogy nem lenne logikus egy etnikai alakulattól a nemzetállamiság elfogadása. De miért a liberális vezér vagy a konzervatív nehéz ember merevsége?
K. H.: Nagyon nehéz ezt megmagyarázni. Talán azért, mert a román politikusok mind a mai napig nem hiszik teljes magabiztossággal, hogy Románia az övék, pedig 68 évvel a második világháború után vagyunk. Másrészt a román nemzet építése egy évszázados csúszásban van a nyugat-európai nemzetépítésekhez viszonyítva. A román nemzet építése nem a 18. század elején indult, a kezdete legjobb esetben az 1848-49-es forradalom idejére datálható, de inkább a 20-ik század elejére.
hvg.hu: Lett egy kisebb botrány is, amikor Crin Antonescu arról számolt be, hogy október elején írásos megállapodás jött létre az RMDSZ és a szocialista-liberális szövetség között RMDSZ kormányra lépésének részleteiről. Ennek a megállapodásnak a létét ön is megerősítette. Mi áll benne?
K. H.: Ez egy elvi megállapodás a politikai együttműködésre, amit október elsején írtunk alá. Nem választási koalícióról szól, hanem az ezt követő együttműködésről. Ebben az RMDSZ egyetlen dolgot vállal, hogy amennyiben ők nem szereznek 50%-ot – amit aztán megszereztek – akkor koalíciót kötünk és együtt fogunk kormányozni. Ez a lehetőség azért volt valószínűsíthető, mert ha nem velünk, akkor a Diaconescu-féle szélsőségesen populista párttal kellett volna kormányra lépniük, ami nem lett volna vállalható. A megállapodásban az is szerepel, hogy ha 50% feletti eredményt érnek el, akkor is meghívnak bennünket kormányozni. Ezen kívül vannak olyan kitételek, hogy csak közös megállapodással módosítunk alkotmányt, csak közös megállapodással szervezünk át gazdasági régiókat úgy, hogy figyelembe vesszük a gazdasági, történelmi és kulturális hagyományokat. Ugyanez vonatkozik a tanügyi törvényre, de szó van a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Kar magyar oktatási vonalának létrehozásáról is.
hvg.hu: Ez valamiféle titkos dokumentum?
K. H.: Soha nem beszéltünk arról, hogy ez titkos lenne.
hvg.hu: Ha ez a dokumentum nem titkos, mégis ennyi szenvedélyt gerjeszt főleg romániai magyar berkekben, miért nem teszik közzé?
K. H.: A dokumentumból két példány készült, egy a kolozsvári irodámba volt bezárva, a másik Victor Ponta szocialista vezér, jelenleg kormányfő tulajdonában van. A választásokat követően Bukarestben tartózkodtam, így technikai oka volt annak, hogy nem tettük azonnal közzé. Aztán jöttek az ünnepek, amikor nem lett volna szerencsés közzétenni. Január 3-án, 4-én, amikor beindul a közélet, mindenki számára elérhető lesz.
hvg.hu: És ettől lenyugszanak a romániai magyar kedélyek?
K. H.: Amikor politikai egyezségekről, megállapodások esélylatolgatásáról van szó, a romániai magyar társadalom mindig élénken reagál. Ha azokban, akik az RMDSZ-re szavaztak, a „titokzatos” dokumentum miatt kételyek fogalmazódtak meg, akkor ezeket úgy kell eloszlatni, hogy nyilvánosságra hozzuk ezt a megállapodást. Persze a téma kapóra jött politikai ellenfeleinknek, Tőkés Lászlónak és Toró T. Tibor EMNP-elnöknek. Találtak egy fogást rajtunk, amit egy darabig, gondolom megpróbálnak kiaknázni. Talán cinikusnak tűnik, de attól tartok, hogy, amennyiben az RMDSZ egy különös vírus által testületileg kipusztulna, az sem hozna megnyugvást Tőkés Lászlónak, mert még mindig ott a feltámadás elméleti lehetősége.
hvg.hu: A választások alatt az RMDSZ hol jobban, hol közepesen, hol kritikusan teljesített. Lehet-e beszélni egyáltalán egy RMDSZ-ről?
K. H.: A szövetség szolidáris, erős és erősödni képes. Az eredmény, az adott körülményeket tekintve egy jó eredmény. A cél az volt, hogy teljesítsük az 5 százalékot, ami sikerült is. Miért mondom azt, hogy a körülményekhez képest? Az EMNP egy nagyon agresszív kampányt futtatott ellenünk, erős demoralizáló üzenettel. Ez újdonság volt, ilyen megosztási kísérlet parlamenti választásokon még nem volt. Hozzá kell tenni, hogy két és fél év nehéz kormányzás állt mögöttünk. Ez alatt olyan döntések születettek, amelyek nem voltak népszerűek, de amelyeket az államcsőd elkerülése miatt meg kellett hoznunk. Román oldalon pedig a nagy választási szövetségek kialakulása miatt nem oszlottak meg a szavazatok úgy, ahogy korábban megoszlottak. Kétségtelen, hogy 2008-hoz képest elvesztettünk négy mandátumot, de az, hogy az adott körülmények között meg tudtuk őrizni parlamenti képviseletünket, jó eredmény. 2016 perspektívájában viszont látszanak a problémák. Addig választási rendszert fognak módosítani és számolni kell azzal, hogy az RMDSZ-nek is nagyon hamar meg kell hoznia néhány döntést, hogy fel tudjunk készülni a következő választásokra.
hvg.hu: Milyen természetű döntésekre gondol?
K. H.: Megváltozott a politizálás társadalmi kontextusa. Magyarországi segédlettel, magyarországi támogatásból megjelentek a versenypártok. Ők nem belső választásokkal, nagy vitákat követően, több szintű egyeztetések után hozzák meg a döntéseket, hanem néhány ember dönt, leülnek és néhány óra alatt megvannak a döntések. Mi konzultálunk, összehívunk, körbejárunk ilyen vagy olyan testületeket. Ezért nyitottabbá kell válnunk, mindazok számára, akik a politikában, közéletben szerepet akarnak vállalni, másrészt rugalmasabbá, egyszerűbbé kell tennünk a működésünket, hogy ha valami nem működik, azon gyorsan és érdemben tudjunk változtatni.
hvg.hu: Annak, hogy Fidesz-támogatással versenypártok működnek, ugyanakkor a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatot kell ápolni, nem okoz önnek kognitív disszonanciát?
K. H.: De igen. Akik pártalapításokat támogatnak, a megosztottságot erősítik, ami kollektív kudarccal végződhet. Ugyanakkor van egy szükségszerűség is abban, hogy a mindenkori magyar kormánnyal legyen párbeszéd és együttműködés. Párbeszédről könnyebb ebben a pillanatban beszélni, mint együttműködésről. A mi esetünkben, ebben a pillanatban az együttműködés lehetőségei nagyon korlátozottak. Pedig lenne rá igény.
hvg.hu: Két év múlva választások lesznek Magyarországon, az EMNP vélhetően a Fidesznek gyűjt majd szavazatokat. Az RMDSZ kinek gyűjt majd szavazatokat?
K. H.: Nem hiszem, hogy az RMDSZ-nek úgy kellene meghatároznia a politikai stratégiáját, hogy magyarországi politikai pártokra gyűjtsön szavazatokat. Azok az erdélyi emberek, akik kettős állampolgárságot kaptak, elég felnőttek ahhoz, hogy eldöntsék, akarnak-e szavazni, és ha igen, kire. Másik vonatkozás, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt a regisztrációt fogja felhasználni szervezetépítésre. Megkapják az erdélyi magyar állampolgárok adatbázisait és a regisztrációval fognak kampányolni. Ezt több okból is nagyon kockázatosnak tartom.
hvg.hu: 2013 elég nehéz év lesz. Egyetért azzal, hogy az RMDSZ mozgástere elég szűk?
K. H.: Ez kétségtelen, de tágítható. A kihívások elég nagyok. Ott van az alkotmány-módosítás, ami jövő év elején meg fog történni. Ehhez kétharmad kell, amivel jelenleg rendelkezik a kormányzó koalíció. Nagy kérdés, hogyan tudunk majd beleszólni az új alkotmányba, hogy legalább ne csorbuljanak a romániai magyarok által eddig megszerzett jogok.
A másik kritikus téma a fejlesztési régiók átalakítása és a közigazgatási reform, ami talán még fontosabb, mint az alkotmány-módosítás, hiszen az a gyakorlatban fogja megmutatni, hogy milyenek lesznek a régiós döntéshozatali testületek, hogy kikerülnek-e a magyar emberek ezekből, vagy nem. Ehhez nincs is szükség kétharmadra, vagyis itt még nehezebb helyzetben vagyunk. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy ezekben a döntéshozatali mechanizmusokban benne legyünk, mert ez évtizedekre fogja meghatározni a társadalom menetét.
Jövő év elején fogadják el a restitúciós törvényt, ami számunkra azért fontos, mert a történelmi egyházak még nem kapták vissza vagyonuk egy jelentős részét. Ezek a nagy kihívásaink, nem az, hogyan alakulnak majd a magyarországi választások, mondom ezt nagy tisztelettel minden magyar polgár iránt.
És tetszik, nem tetszik, folyamatosan kell kezdeményeznünk a párbeszédet a román politikával. Ez nem szerelemről szól, még csak nem is barátságról, hanem a magyar közösség jövőjéről. Ehhez pedig Bukarestben, Romániában kell partnereket keresni, még akkor is, ha ez Kövér Lászlónak és a hozzá hasonlóan gondolkodóknak nem tetszik. Üzenni tudnak, de ezzel nekünk nem segítenek. Talán a legjobb az lenne, ha ugyanannyira visszafogottak lennének velünk, mint amilyen visszafogottak vagyunk mi velük.
hvg.hu: Ezt miért emeli ki?
K. H.: Folyamatosan el vagyunk számoltatva, ami egy magyarországi politikus részéről meglehetősen lényegvak hozzáállás. Mi sem kérjük számon azt, hogy hova lett Magyarország egykori tekintélye és nem kérünk számon számos olyan dolgot, amit szívünk szerint számon kérnénk. Nem tesszük, mert nem ez kellene, hogy meghatározza a viszonyunkat.
hvg.hu: A kormányzó pártok között máris érezhető egyféle feszültség. Lát rá esélyt, hogy a kormányzó szövetség még az alkotmány-módosítás előtt szétmenjen, és az RMDSZ kormányzati helyzetbe kerüljön?
K. H.: Ha négy esztendőt nem is adok ennek a koalíciónak, nem hinném, hogy az alkotmány-módosítás előtt változás történhetne. Valószínűleg a régióátszervezésig nem lesz változás. Óriási a társadalmi és belső tartaléka ennek a kétharmadnak. Másrészt, a magyarországi példából tanulva, a nagy horderejű döntéseket a ciklus legelején, az első néhány hónapban hozzák majd meg.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
