Enyhén romlott a demokrácia helyzete 2012-ben Szlovákiában az előző évihez képest a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) kedden nyilvánosságra hozott, Barométer című jelentése szerint.

A civil szervezet által megadott értékelési skálán - amelyen az 1-es osztályzat a legjobb és az 5-ös a leggyengébb - Szlovákiában a demokrácia helyzete 2012-ben 2,8-as értéken volt. Ez visszaesést jelent a 2011-es évhez képest, amikor 2,6 volt a mutató éves átlagban.

Az IVO Barométer négy szegmensben vizsgálja a demokrácia elveinek betartását: értékeli a demokratikus intézmények és a jogállamiság helyzetét, a jogalkotást, az emberi és kisebbségi jogok betartását, valamint a sajtó függetlenségét.

A demokratikus intézmények és a jogállamiság helyzetét 2012 végén 2,75-re értékelte a civil szervezet, szemben a 2011-ben mért 2,5-es átlaggal. Grigorij Meszezsnyikov, az IVO igazgatója szerint a mutató romlását a 2011-ben megválasztott főügyész-jelölt, Jozef Centés kinevezésének az államfő általi megtagadása körüli események okozták.

A jogalkotás a közepesnél valamivel jobb (2,5) osztályzatot kapott 2012 végén. Ezen a területen is romlott a helyzet, mert egy évvel korábban 2,3-as volt ez az érték. Grigorij Meszezsnyikov rámutatott: 2012-ben főként az befolyásolta a részmutató alakulását, hogy a pozsonyi törvényhozás az indokoltnál többször fogadott el új jogszabályokat gyorsított eljárásban. Hozzátette: ez leggyakrabban az európai uniós jogszabályoknak a szlovák jogrendbe való beillesztésekor fordult elő.

A szlovákiai sajtó függetlenségének szintjét mérő mutató 2012-ben egész évben a 3,0 értéken maradt. 2011-ben 2,9 volt.

A kisebbségek jogainak betartását értékelő mutató tavaly egész évben közepes (3,0) szintet mutatott, ami enyhe romlást jelez 2011-hez képest, amikor éves átlagban 2,8 volt. Martin Bútora, az IVO tiszteletbeli elnöke a kisebbségi jogok kapcsán megemlítette: 2012-ben elkészült a kisebbségek nyelvhasználati jogait és annak gyakorlatát értékelő, a kormány elé terjesztett jelentés, amelyből kitűnik, hogy a kisebbségi nyelvek használatát jelenleg több, részben egymásnak ellentmondó előírás is szabályozza, ezért egyszerűsíteni kell a vonatkozó jogszabályok rendszerét.