A bizottság jelentésében leszögezi, hogy Románia több olyan ajánlásnak eleget tett, amelyek célja a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, de korántsem az összesnek. A testület megállapítja, hogy bár a román alkotmány előírásait és az alkotmánybíróság döntéseit az elmúlt hónapokban tiszteletben tartották Romániában, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a feddhetetlenséggel kapcsolatos kételyek felmerülése esetén vállalt kötelezettségek nem teljesültek maradéktalanul.

A dokumentum emlékeztet, hogy a nyáron világos bizonyítékok láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy az igazságszolgáltatási szervekre nyomást gyakorolnak, azok függetlenségét nem tartják tiszteletben.

"Ez továbbra is komoly aggodalomra ad okot" - áll a jelentésben, amely ismerteti, hogy a bizottsághoz számos olyan panasz érkezett az igazságszolgáltatásban vagy a korrupció ellen küzdő tisztségviselőktől, hogy a médián keresztül zaklatják őket, vagy próbálnak meg rájuk nyomást gyakorolni. Bírákat és családjaikat személyesen megfenyegettek, vagy zaklatással felérő médiakampány folyt ellenük - fogalmaz a bizottsági jelentés.

A dokumentum szerint az is "a jogállamiság tiszteletének hiányára utal", ha közhivatalt betöltő személyek nem mondanak le, ha feddhetetlenségükkel kapcsolatban aggályok merülnek fel. A bizottság rámutat például arra, hogy novemberben a romániai Nemzeti Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) több magas rangú tisztségviselő és miniszter feddhetetlenségét kétségbe vonta, azok mégsem mondtak le hivatalukról. A dokumentum egyértelműen kijelenti: "a kormány megerősítette, hogy fellép a korrupció ellen, ennek dacára az új miniszterek közül három ellen folyik jelenleg is büntetőeljárás korrupciós ügyben".

A bizottság által megfogalmazott ajánlások szerint Romániának "bőven van még tennivalója" annak érdekében, hogy a bizottság korábbi javaslatainak eleget tegyen. Brüsszel szerint felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályokat, hogy a média szabad és sokszínű legyen.

Kifogásokat fogalmaz meg a bizottság a közbeszerzéseknél tapasztalható korrupció miatt is. A dokumentum szerint az ilyen ügyekben kiszabott pénzbüntetések többnyire "nagyon alacsonyak", ráadásul a bizottságnak azzal kapcsolatban is komoly aggályai vannak, hogy az ügyészség kellő hatékonysággal kezeli-e ezeket az ügyeket.

Mark Gray újságírói kérdésre arra is kitért, hogy az Európai Bizottság számára az országjelentések nem állnak összefüggésben Románia csatlakozásával a schengeni övezethez. A kérdésről döntő miniszterek tanácsában viszont Hollandia korábban világossá tette, csak akkor járul hozzá Románia schengeni csatlakozásához, ha két egymást követő országjelentés mérlege pozitív lesz. Gray szerint ezek a jelentések mindössze azt foglalják össze a bizottság szempontjából, hogy Románia hogyan tesz eleget a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek.