Sajtótájékoztatóján Rasmussen úgy fogalmazott: a térségben nem tapasztalnak olyan tevékenységre utaló jeleket, amely bármilyen jelentőséggel bírhatna a Törökországban a NATO által telepített Patriot légvédelmi rakéták szempontjából.

A NATO tavaly decemberben úgy határozott, hogy eleget tesz Ankara kérésének, és Patriot ütegeket telepít Törökország délkeleti részébe, a szíriai határ közelébe, a török területek és lakosság biztonságának növelése érdekében. Korábban ugyanis Szíria felől, az ottani belharcok nyomán rakétatámadások érték Törökországot. 

A NATO-döntés nyomán az amerikaiak, a németek és a hollandok összesen hat Patriot üteget telepítettek az utóbbi napokban - hangsúlyozottan védelmi céllal. Rasmussen a kissé bonyolult megfogalmazású kijelentésével lényegében azt mondta: az izraeli légi csapás nyomán szíriai részről nem tettek olyan lépést, amely Törökország elleni fenyegetésként volna értelmezhető. A NATO mindenesetre szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket - jegyezte meg Rasmussen.

A főtitkár a sajtótájékoztatón Malival kapcsolatban hangsúlyozta: legfőbb ideje volt, hogy Franciaország fellépjen katonailag. Üdvözölte, hogy több más szövetséges ország is felajánlotta segítségét. Kiemelte, hogy a kérdést Afrika-közi haderő hivatott rendezni, a NATO-nak tehát - mint katonai szövetségnek - nem lesz közvetlen szerepe Maliban. A NATO-országok egymás közötti, jól begyakorolt együttműködésének ténye azonban természetesen meghozza a maga gyümölcseit abban, hogy a Maliban együttesen fellépő NATO-országok között jó az összhang - tette hozzá. 

Rasmussen újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a NATO bizonytalan időre elhalasztotta a Koszovóban állomásozó, jelenleg mintegy ötezer emberből álló KFOR katonai misszió létszámának további csökkentését.

A főtitkári sajtótájékoztató egyben hivatalos számvetés is volt az atlanti szervezet elmúlt esztendejéről. Rasmussen ezt az alkalmat is megragadta arra, hogy kifejtse: a pénzügyi megszorítások időszakában sem szabad elhanyagolni a szükséges védelmi kiadásokat, ám törekedni kell az erőforrások jobb csoportosítására, a védelemre fordított pénzek hatékonyabb felhasználására.

Megjegyezte, hogy a védelmi kiadásoknak a nemzeti költségvetéseken belüli aránya nagy eltéréseket mutat - már nem csupán abban, hogy Észak-Amerika nagyobb arányú terheket vállal, mint Európa, hanem az egyes európai országok között is nőttek a különbségek. Miközben a NATO-ban összességében csökken, a világ feltörekvő hatalmainak esetében növekszik a katonai kiadások szintje - figyelmeztetett Anders Fogh Rasmussen.