Sali Berisha albán kormányfő tavaly november végén a macedón fővárosban, Szkopjéban arról szónokolt a Balkán-háború lezárásának 100. évfordulója alkalmából rendezett albán nagygyűlésen, hogy "Albánia (a görögországi) Prevezától (a dél-szerbiai, zömmel albánok lakta) Presevóig és Podgoricától (Montenegró fővárosától) Szkopjéig terjed".

Az albán miniszterelnök kijelentése miatt a görög külügyminiszter és a macedón elnök is bojkottálta a független Albánia megszületésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tiranai ünnepségeket.

AP - Szandelszky Béla

Albánia vezetői "veszélyes" területre tévedhetnek, figyelembe véve a Balkánon lezajlott múltbéli etnikai konfliktusokat - írta az amerikai külügyminisztérium az albán külügyminisztériumnak címzett feljegyzésben. Az ilyen kijelentések "nem pusztán elősegítik a felforgató magatartást, és távolabb visznek a régió elsődleges céljaitól, hanem bennük rejlik, hogy ténylegesen erőszakra ingerelnek, aláássák a békét és stabilitást, és hatással vannak az amerikai-albán viszonyra".

A szokatlanul nyers hangvételű diplomáciai üzenet - amelyet a hét végi albán lapok ismertettek - fölszólítja az albán politikusokat, hogy "tartsák magukat távol Szerbia belügyeitől".

Elemzők azzal magyarázzák Sali Berisha harcias nacionalista retorikáját, hogy az albán kormányfő ezzel szeretné kifogni a szelet egy tavaly megalakult új nacionalista albán párt, a Fekete és Vörös Szövetség vitorlájából.

A Kreshnik Spahiu vezette párt - amelynek neve az albán zászló színeire utal - nyíltan követeli Albánia és a túlnyomórészt albánok lakta, Szerbiától elszakadt Koszovó egyesítését.