Három éve, amióta Orbán Viktor került kormányra, "másként jár az óra" Magyarországon – írta a Der Standard. A kormányfő programjának része a "teljes elitcsere", "akár az intézmények működőképességének rovására is, ahogy azt a hatóságoknak az elmúlt napok hókáosza alatti magatartása is mutatta – írta a Der Standard osztrák napilap tudósítója, Gregor Mayer.

"Magyarország megosztott ország" – írta a lap. A kormány – állt a cikkben – a külföldi multikat bűnbaknak nyilvánítja, a Jobbik jobboldali szélsőségesei, de "Orbánhoz közel álló gyűlölet-prédikátorok is, mint például Bayer Zsolt", gyalázzák a romákat. Szaniszló Ferenc, egy "antiszemita összeesküvéselmélet-gyártó" – fogalmazott a lap – állami Táncsics-díjat kapott.

Közvélemény-kutatások szerint Orbán Viktor 1,5 milliós szilárd választói bázissal rendelkezik. Ez elegendő lehet egy újabb ciklusra a 2014-es választásokon. Ugyanakkor mindenekelőtt a fiatalok egyre kevesebb perspektívát látnak maguk előtt. Budapesti kocsmákban gyakran arról folyik a beszélgetés, hogy kinek melyik barátja hagyta el éppen az országot. Vannak azonban olyanok is, akik "nem esnek apátiába, nem fordítanak hátat az országnak". A Milla mozgalom tüntetései "újra és újra tízezreket visznek az utcára" – fogalmaz a Der Standard, amely szerint "új minőséget" hozott a tiltakozásokba az egyetemisták és középiskolások mozgalma.

Mikor van esély a Fidesz ellen?

A liberális konzervatív NZZ értékelése szerint a Milla vasárnapi tüntetése nem tudta mobilizálni a tömegeket. Megfigyelők egyetértenek abban – írta Meret Baumann –, hogy a választásokat a gazdasági helyzet és az emberek mindennapi gondjai fogják eldönteni, nem alkotmányos kérdések és a polgárjogok.

A lap szerint a választási rendszer 2011-es módosítása után az ellenzéknek csak akkor van esélye a 106 egyéni mandátumért folytatott versenyben a Fidesszel szemben, ha minden választókörzetben előre megegyeznek egy jelöltben. A rossz népszerűségi adatok ellenére az ellenzék esélyei "sértetlenek", mert még a Nézőpont Intézet adatai is azt mutatják, hogy a legtöbb megkérdezett, 38 százalék nem döntötte el, kire szavazzon, és a Fidesz népszerűsége visszaesett. Ahhoz azonban, hogy lépést tudjon tartani vele, az ellenzéknek több dologban kell egyet értenie, mint az Orbánnal való szembenállás – írta az NZZ.

A Libération című francia liberális napilap Orbán Viktor alkotmányos puccsa című terjedelmes írásában bírálja az alkotmánymódosítást. A cikk már az elején megjegyzi, hogy az ellenerőkre szájkosarat tevő negyedik módosítás kiváltja Brüsszel és Washington bírálatait.

A jogi tekintetben abszurd módosítás az alkotmánybíróság elleni bosszú ugyanakkor egy folyamat betetőzése is. Az Orbán-kormány már hatalomra jutásakor fenntartotta magának a jogot a bírók kinevezésére, majd a nyugdíjazottakat lojális katonákkal váltotta fel. Megfosztotta az állampolgárokat attól, hogy e testülethez forduljanak, és állandóan szűkítette annak hatáskörét. Gúzsba kötötte, azután elnémította, most pedig megfojtotta – írja a lap.

Nem a kettős mérce alkalmazásáról van-e szó ismét?

Megalapozottnak és jogosnak tartja az Európai Unió bírálatait a legutóbbi magyarországi alkotmánymódosítás ügyében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap egyik cikkírója. Brüsszel és Budapest viszonya már hosszabb ideje feszült. Miután a múltban ez nem minden esetben volt Magyarország hibája, most is felmerült a kérdés, hogy nem a kettős mérce alkalmazásáról van-e szó ismét. "Most nem ez a helyzet" – állítja Jan Bures, a Postovní Banka fő gazdasági szakértője a Magyar út című, a lap véleményoldalán közölt írásában.

"Ha Orbán lépéseit összefüggéseiben vizsgáljuk, rájövünk, hogy nincs semmi másról szó, mint a hatalomnak minden eszközzel a saját kezében való összpontosításáról. Az Európai Bizottság joggal fújt riadót. Orbán Viktor nem azon igyekszik, hogy értelmesen módosítsa az alkotmányt, hanem hogy önmagát az alkotmány fölé helyezze" – írja a közgazdász.

Orbán Viktor kokárdája"címmel terjedelmes kommentárt közölt a Rzeczpospolita című lengyel jobboldali lap. A cikk szerint a Fidesz az alkotmány negyedik módosításával a demokrácia határait próbálgatja, de a szerző szerint túlzásba esik, aki szankciókra hív fel. Azt írta, a parlamenti kétharmad "végső érvként" való kezelése "a politikai könyörtelenség" jele, ám a "diktatúra" emlegetése erősen túlzó. Megjegyzi ugyanakkor: már a jobboldali sajtó is Magyarország elszigetelődéséről ír, amelyhez hozzájárul a kormány gazdasági szabadságharca is.

A tagesschau.de Felháborodás a díjazottak miatt – Magyarország érdemrenddel tüntet ki antiszemitákat címmel számolt be a kitüntetésekről. A szerző, Stephan Ozsváth kiemelte: az illetékes miniszter, Balog Zoltán nem nyilatkozott Bakay Kornél és Petrás János, a "Jobbik házi zenekarának' számító" Kárpátia együttes énekesének kitüntetéséről. Megfigyelőkre hivatkozva hozzátette: Orbán Viktor "a kitüntetésekkel a Jobbikot és más szélsőjobboldaliakat akar behálózni".