"Valóban nagyon csalódott vagyok amiatt, hogy Bosznia-Hercegovinában semmiféle előrelépés nem történt, amióta hat hónappal ezelőtt itt jártam Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterrel" - mondta újságíróknak az uniós tisztségviselő, miután megbeszéléseket folytatott a háromtagú államelnökség tagjaival.

Nehezményezte, hogy az ország politikai erői nem teljesítették korábban vállalt kötelezettségeiket. Ehelyett úgy tűnik, hogy saját pártérdekeikre összepontosították figyelmüket, illetve ki-ki csak a saját etnikai közössége szempontjait tartotta szem előtt – tette hozzá.

Ashton elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy az ország módosítsa alkotmányát, amelyet 2009-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága diszkriminatívnak minősített, például a roma és a zsidó közösséggel szemben.

Ezzel a főképviselő arra utalt, hogy a bíróság 2009. december 22-én megállapította: diszkriminációs előírást tartalmaz a boszniai alkotmány, mert azokat, akik sem a szerb, sem a horvát, sem a muszlim közösséghez nem tartoznak, megfosztja a köztársasági elnöki vagy a felsőházi tagságért való indulás lehetőségétől. Az elmarasztaló döntés elvben arra kötelezte Bosznia-Hercegovinát, hogy változtassa meg alkotmányát. Ez azonban nem történt meg, noha az EU az alaptörvény számos lényegi elemének megváltoztatását várja el az országtól európai integrációjának egyik alapfeltételeként.

A boszniai alkotmány a volt jugoszláv tagköztársaságban négy éven át dúlt háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás nyomán született. Megfogalmazói azt az elvet tartották szem előtt, hogy a szerbek, a horvátok, valamint a muszlim bosnyákok számára olyan közös államot kell alkotni, amelyben ez a három népcsoport kölcsönösen elismeri egymást államalkotó tényezőként. Rajtuk kívül azonban további tizenhét elismert nemzetiség él, nevezetesen albánok, montenegróiak, csehek, olaszok, zsidók, magyarok, macedónok, németek, lengyelek, cigányok, románok, oroszok, ruszinok, szlovákok, szlovének, törökök és ukránok.