Robert Firman alezredes, az amerikai védelmi tárca szóvivője közölte, hogy tíz katona "összekötő és támogató" feladatokat lát el az iszlamista radikálisok ellen harcoló francia és afrikai erők mellett, de a harci cselekményekben nem vesz részt. További tizenkettőt a bamakói amerikai nagykövetség védelmére vezényeltek Maliba.

A Pentagon korábban többször kinyilvánította, hogy nem szándékozik csapatokat küldeni az országba. Az amerikai erők a francia harci gépek légi utántöltésével és hírszerzési információk megosztásával nyújtanak támogatást a franciáknak. Washington azt is felajánlotta, hogy légi úton kész csapatokat szállítani a környező országokból Maliba.

Az amerikai törvények értelmében Washington nem nyújthat katonai támogatást Malinak, amelynek demokratikusan megválasztott kormányát tavaly márciusban egy katonai puccs döntötte meg. Az ott harcoló francia és afrikai erők támogatásának azonban nincs jogi akadálya.

A mali államcsíny óta azonban a washingtoni lap szerint több jel is utalt az amerikai különleges erők jelenlétére. Tavaly áprilisban például három amerikai katona vesztette életét egy bamakói balesetben.

Áprilisban John Kline republikánus képviselő a szövetségi alsóház védelmi bizottságában arról kérdezte William McRaven tengernagyot, az amerikai különleges műveleti erők parancsnokát, hogy az alárendeltségében szolgáló erők hogyan koordinálják tevékenységüket a franciákkal. Az admirális, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elmondta, hogy az amerikai erők szorosan együttműködnek a franciákkal Maliban.

Franciaországnak mintegy 4 ezer katonája állomásozik jelenleg a nyugat-afrikai országban. Párizs ezeket az erőket - reményei szerint - még az év végéig ki fogja vonni, helyüket ENSZ-békefenntartók veszik át. A világszervezet a Biztonsági Tanács múlt héten elfogadott határozata értelmében július 1-jétől egy több mint 12 ezer fős kéksisakos kontingenst vezényel Maliba.