MTI / AP / Hszinhua / Zsen Csün-csuan

Sikeresen földet értek 15 napos küldetésük után a Sencsou-10 kínai űrhajósai az észak-kínai Belső-Mongólia területén – jelentette a pekingi központi televízió szerda reggel.

Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező űrkapszula ejtőernyővel segített landolását és fedelének felnyitását élőben közvetítették. Az orvosi vizsgálatot és az űrhajósok rövid akklimatizálódását követően elsőként Nie Haj-seng, a tábornoki rangú parancsnok hagyta el a gömb alakú kapszulát, majd Kína második űrhajósnőjét, Vang Ja-pinget emelték ki, akit Csang Hsziao-kuang követett.

Az űrhajósokat egy-egy karosszékbe ültették és néhány lépésre vitték, ahol üdvözlésük után valamennyien röviden nyilatkoztak a televízió riporterének. A földi irányítás pekingi központjában bejelentették: a Sencsou-10 sikeresen teljesítette küldetését. Csang Kao-li miniszterelnök-helyettes, a politikai csúcsvezetés tagja felolvasta a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának gratuláló levelét.

Már voltak az űrben

A kínai űrhajósmissziók közül ez volt a leghosszabb ideig tartó. Az első embert Kína tíz éve, 2003 októberében küldte az űrbe, a Sencsou-5 fedélzetén. Két évvel később már ketten, míg 5 év múlva már hárman indultak útnak. Az első űrhajósnő tavaly júniusban, a Sencsou-9 expedíciójával járta meg sikerrel az űrt.

A június 11-én felbocsátott Sencsou-10 legénysége először automatikusan, majd kézi vezérléssel csatlakozott az űrben 2011 szeptembere óta keringő Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrállomásmodullal. Az űrhajósok egészségügyi, tudományos kísérleteket folytattak, Vang Ja-ping pedig egy alkalommal űrbéli szemléltető fizikaórát tartott élőben általános és középiskolásoknak.

A Tienkung-1-től kedden elbúcsúztak a kínai űrhajósok, küldetését a kínai űrprogram második szakaszában végleg befejezte. A következő, harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első – 60 tonnásra, 10 éves szolgálatra tervezett – űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.

Kína a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország mellett, amely rendelkezik azzal a technológiával és szaktudással, amely lehetővé teszi az űrbéli találkozások és dokkolási eljárások végrehajtását, valamint azt, hogy egy űrben keringő eszközre embert és eszközöket juttassanak.