A Mohamed Murszi egyiptomi elnök megbuktatásához vezető egyiptomi forradalom nem hozott békés hatalomváltást. Az, hogy a Muzulmán Testvériség nem hajlandó elismerni képviselőjének eltávolítását, valamint hogy továbbra is határozott szándéka visszahelyezni őt hivatalába, nem hagy Egyiptomnak lehetőséget vértelen kiútra a válságból – írja a lap.

A Murszi támogatói és ellenfelei közötti összecsapások mind erőszakosabbá válnak. Az pedig, hogy a hadsereg kész fegyverekkel fellépni a tüntetőkkel szemben, a szíriaihoz hasonló polgárháború rémét vetíti előre – összegez a Kommerszant. Az orosz újságéhoz hasonló véleményen van a Libération című balliberális francia napilap cikkének szerzője is.

"Minden egyes nappal egyre erősebb a félelem, hogy az egyiptomi hadsereg már nem tudja kézben tartani a helyzetet. Ezt mutatja a miniszterelnök személye körüli vita, a Sínai-félsziget északi részén kirobbant erőszakhullám, valamint Murszi híveinek megújult lendülete a megrázkódtatás és az elbátortalanodás két napja után." A Libération szerint szinte mindegy, mit lép a hadsereg, a vérfürdőt aligha tudja elkerülni.

A hadsereg a saját csapdájába esett. A katonaságnak nincs más választása, mint az új választások lehető leghamarabbi kiírása és a demokratikus folyamat folytatása az ország legfontosabb politikai csoportosulásainak részvételével – írja a lap. A hadsereg menetrendjét felborította, hogy a tüntetőket támogató egyetlen szalafista párt, az an-Núr ellenzi Mohamed el-Baradei Nobel-békedíjas ellenzéki politikus kinevezését kormányfővé – mutat rá az El Mundo című spanyol napilap.

El-Baradei a felszínre hozta az ellentéteket a katonai puccsban részt vevő csoportok között, amivel kiéleződött a helyzet. Az egyiptomiak vasárnap újra az utcára vonultak, miközben az iszlamista csoportok egyre radikálisabbá válnak. A polgárháború veszélye Egyiptomban nő – összegzi a helyzetet az újság.

A De Standaard című belga napilap az an-Núr pálfordulásáról ír. "Meglepetés volt, hogy az an-Núr még a június 30-i nagy tüntetések előtt felmondta a szövetséget Murszival, és átállt az ellenzék oldalára." Az újság szerint a sokszínű és önmagában is megosztott ellenzék számára kiemelten fontos, hogy az átmeneti kormány vezetőjének keresésébe mind a Muzulmán Testvériséget, mind a szalafistákat bevonják, "ha esélyt akarnak adni az átmeneti folyamatnak a sikerre".

A Die Welt című német napilap szerint egyelőre kár lenne végleg letudni az iszlamizmust Egyiptomban, ahogy az sem tanácsos, hogy bárki ábrándokat kergessen a Murszi-ellenes szövetség összetételéről és a felkelés hullámát meglovagoló politikai vezetők képességeiről. Egyiptomból valószínűleg Murszi elűzése után sem lesz a nyugati eszménynek megfelelő demokrácia – írta a Die Welt.

A Der Tagesspiegel című berlini újság eközben a polgártudat, valamint a közösség jólétéért érzett felelősség hiányára mutat rá az egyiptomi középosztályban.

"De az egyiptomi hadsereg olyannyira ünnepelt nemzeti hősei sem állnak jobban. A tábornokok inkább a vállalatbirodalmuk miatt aggódnak, amely az egyiptomi gazdasági teljesítmény mintegy 40 százalékát adja. Éppen ezért nekik sem áll érdekükben bármit is változtatni a velejéig korrupt társadalmon" – teszi hozzá a napilap.