Az amerikai kongresszus híres arról, hogy a végsőkig elodázza a dolgokat. Ezenkívül Obama viszonya a republikánusok által irányított képviselőházzal enyhén szólva is rendkívül rossz - írta a Politiken című dániai napilap. Az újság ugyanakkor érthetőnek nevezte az amerikai elnöki döntést, természetesnek tartva, hogy Obama - különös tekintettel Irakra és Afganisztánra - támogatás megszerzésére törekszik. 

A moszkvai Kommerszant több mint valószínűtlennek nevezte, hogy az amerikai kongresszus elutasítja Obama kezdeményezését. A lap ennek ellenére kétségesnek nevezte az elnök eljárását. Egy elhalasztott fenyegetés többé aligha jelent fenyegetést - írta a Kommerszant, hangoztatva: az alkotmányjogász Obama nem kíván második George W. Bushként bekerülni a történelembe. 

A zürichi Tages-Anzeiger már egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy Obama nem hisz a szíriai konfliktus katonai eszközökkel történő rendezésében. Az amerikai kormányzat jól tudja, hogy akár egy korlátozott katonai beavatkozás is milyen kockázatokkal jár. Aki beavatkozik, azt megtorló akciók ellenőrizhetetlen láncreakciója fenyegeti - írta az újság, ezzel magyarázva Obama tartózkodását. 

A német Süddeutsche Zeitung megértéssel írt arról, hogy az elnök a kongresszus támogatását kérte. Az újság szerint ez nem okoz kárt Obamának. Ha a beavatkozást az amerikai "parlament" támogatása nélkül rendelné el, belpolitikai téren hatalmas nyomás nehezedne rá, és terveinek jó részét hivatali idejének hátralévő három évére alighanem befagyaszthatná - vélekedett az újság.

A holland de Volkskrant szerint Obama gyakorlatilag a kongresszus tagjainak fejéhez szegezte a pisztolyt, és ezáltal szélesítheti a támogatását a Szíria elleni "büntető expedíciónak". Az újság pozitívnak nevezte azt is, hogy ezáltal több idő marad az ENSZ-ellenőrök által végzett vizsgálatok eredményeinek kivárásához. A lap szerint az elnök bölcsességet és politikai bátorságot tanúsított azzal, hogy a kongresszushoz fordult.

A francia lapok főleg Washington és Párizs együttműködésével foglalkoztak. A Libération arra hívta fel a figyelmet: Francois Hollande elnök az egyetlen olyan államfő, aki a parlament jóváhagyása nélkül dönthet a haderő esetleges bevetéséről. Az újság szerint erős kételyeket támasztanak az amerikai és a francia elnöknek azok az érvelései, amelyek szerint Bassár el-Aszad szíriai elnöknek fel kell hagynia a lakosság elleni gáztámadásokkal, más eszközökkel azonban lecsaphat. Valami jobb érvet kell találni a franciák és a világ többi részének meggyőzéséhez annak bizonyítására, hogy a Szíria elleni háború jogos és igazolható - vélte a lap.

A Le Figaro arra hívta fel a figyelmet, hogy a katonai beavatkozás brit parlamenti elutasítása és Obama elnöknek a kongresszus jóváhagyását kérő döntése után Franciaország egyedül maradt "nagy elveiért" vívott harcában. A lap utalt arra, hogy immár a francia ellenzék is parlamenti szavazást sürget, és mindezt politikailag helyénvalónak nevezte. A Le Figaro szerint Francois Hollande elnököt belpolitikai téren gúzsba kötötték, külpolitikai téren pedig elszigetelődött.