Az iráni hatóságok hazavitték Szotudeht, és közölték vele, hogy szabad - mondta férje az AP hírügynökségnek, hozzátéve, ők arra számítottak, mindössze rövid látogatásról lehet szó.

Iráni ellenzéki weboldalak arról számoltak be, hogy Szotudeh mellett másokat is szabadon engedtek, akiket a vitatott 2009-es elnökválasztás utáni tüntetések során tartóztattak le. Köztük van Mohszen Aminzadeh volt külügyminiszter-helyettes, aki a reformer szellemiségű iráni elnök, Mohammed Hatami kormányának volt tagja.

Az iráni Nemzetközi Emberi Jogi Kampány (The International Campaign for Human Rights in Iran) nevű szervezet közleményében üdvözölte a bebörtönzöttek szabadon bocsátását, valamint sürgette Haszan Róháni iráni elnököt, hogy tegyen további lépéseket az ország "égető humanitárius helyzetének" megoldása irányába.

A 49 éves Szotudeh más ellenzéki aktivistákat és halálra ítélt fiatalkorúakat képviselt, mielőtt 2011 szeptemberében a nemzetbiztonság veszélyeztetéséért és propagandaterjesztésért hat év börtönre ítélték.

A férj elmondta, nem tudják, miért engedték szabadon a vártnál korábban a feleségét. "Amikor kivitték a cellájából, még nem tudta, hogy szabadon engedik" - jegyezte meg. Hozzátette: "nagyon boldogok vagyunk, de még boldogabbak leszünk, ha szabadon engedik a többi bebörtönzöttet is, akiknek az utóbbi években nem volt egyetlen szabadon töltött órájuk sem".

Szotudeh 2012-ben megkapta az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélnek oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, és nagy áldozatokat vállal a gondolatszabadságért, az emberi jogokért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. 

A rabok szabadon engedése megfigyelők szerint Róháni június 14-i megválasztásának következménye lehet, ő nyitottabb iráni bel- és külpolitikát ígért. Elődje, Mahmúd Ahmadinezsád nyolcéves elnöki megbízatása alatt - többek között a vitatott iráni atomprogram miatt - igen feszültté vált Irán viszonya a nyugati országokkal.