Az al-Hajat című, Londonban megjelenő arab újság keddi számában megjelent interjúban hozzátette, hogy a válaszlépés "katonai és biztonsági jellegű lesz, nem pedig olyan megoldás, amely a palesztin népet sújtaná".

Kairó és a Hamász között azután romlott meg a viszony, amióta a hadsereg július elején megbuktatta Mohamed Murszi iszlamista elnököt. Az új egyiptomi hatóságok bezárattak több száz, a palesztin területre vezető alagutat, és csak rövid időszakokra nyitják meg a zárlat alatt álló Gázai övezetből kivezető egyetlen szárazföldi átkelőt Rafahnál.

Kairó az intézkedéseket az Észak-Sínai tartományban a dzsihádista csoportok ellen vívott harccal indokolja, ahol Murszi július 3-i megbuktatása óta elszaporodtak a rendvédelmi erők elleni véres támadások.

Az Egyesült Államokkal való viszonyt Nabíl Fahmi "zavarosnak" nevezte. Elmondta: biztosította John Kerry amerikai külügyminisztert arról, hogy Egyiptomot nem "tudják befolyásolhatni" az amerikai támogatás esetleges felfüggesztésével. Ez utóbbi lehetőség többször is felmerült megtorló eszközként Murszi erőszakos lemondatása után.

Nabíl Fahmi - aki a lapinterjút New Yorkban adta, ahol az ENSZ Közgyűlése 68. ülésszakának általános vitájában vesz részt - azt mondta, hogy "erős népi nyomás" nehezedik a kormányra annak érdekében, hogy "szakítsa meg a kapcsolatait Törökországgal". A Murszihoz és a Muzulmán Testvériséghez közel álló Recep Tayyip Erdogan török kormányfő elítélte az új egyiptomi hatóságoknak az iszlamistákkal szembeni erőszakos fellépését.