A hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint bármely más környezetkárosító tényezőé, az üvegházhatású gázokat is ideértve. Egyes kínai, koreai, brazíliai és mexikói szemétlerakókban például naponta tízezer tonna szemét landol - írják a kutatók.

A szemét-felhalmozódásnak már most óriási hatása van a bolygóra, amit jól szemléltetnek például nagy szemétörvények az óceánokban. "Jó úton járunk afelé, hogy több mint megháromszorozzuk a szemét mennyiségét" - figyelmeztetnek a szakértők. 

Jelenleg az európai és észak-amerikai ipari országok termelik a legtöbb hulladékot. Itt a tudósok szerint a napi szemétmennyiség 2050-ben érheti el a csúcsot, a népességnövekedés lassulásával és a technológiai fejlődéssel pedig ezután a szemét mértéke lassan csökkenhet. Ez bizonyos városokban akár korábban is bekövetkezhet. A kaliforniai San Francisco például a hulladék 55 százalékát újrahasznosítja, és azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra nullára redukálja a megmaradó szemét mennyiségét.

A szemét elsősorban a városi régiók problémája: a városlakók fejenként kétszer, vagy akár négyszer több hulladékot termelnek, mint a vidéken élők - a városiasodás pedig egyre nagyobb méreteket ölt az egész világon. 2025-re a napi szemét mennyisége elérheti a több mint hatmillió tonnát, amely elég lenne kukásautók 5000 kilométeres konvojának megtöltéséhez.

Ott növekszik különösen erősen a szemét mennyisége, ahol a gazdasági növekedés is jelentős - jelenleg Kelet-Ázsiában, azon belül is Kínában. A prognózisok szerint a dél-ázsiai gazdaság, főként az indiai 2025 körül kezd erősen növekedni. A Szaharától délre lévő afrikai országokban ez 2050 körül várható. 

Pozitív példa San Francisco mellett a japán Kavaszaki, ahol az ipari folyamatok oly mértékben tökéletesedtek, hogy a város ma már évente 565 ezer tonnával kevesebb hulladékkal terheli a környezetet. Egész Japán példaértékű a szemétkezelés szempontjából: egy átlagos japán egyharmaddal kevesebb hulladékot termel, mint egy amerikai. Hoornweg és kollégái szerint mindez visszavezethető a kulturális normákra, a városok nagy népsűrűségére és az importtermékek drágaságára.