Külföldön zárolt vagyonának töredékét kaphatja vissza egyelőre Irán

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Irán nagyjából százmilliárd dolláros külföldön lévő, az ország atomprogramja miatt korábban zárolt devizavagyonából egyelőre csupán 4,2 milliárdhoz férhet majd hozzá a tavaly novemberi genfi ideiglenes megállapodás értelmében, amelynek végrehajtása hétfőn indul meg – közölte pénteken egy magas rangú amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel.

A név nélkül nyilatkozó forrás szerint Irán megjelöli majd, honnan akarja lehívni a 4,2 milliárdos összeget, az érintett nyugati hatóságok pedig a következő hat hónapban részletekben folyósítják a pénzt az iszlám köztársaságnak, ha betartja Genfben tett vállalásait.

A november 24-én kötött megállapodás értelmében Teherán korlátozza urándúsítását, cserébe hétmilliárd dollárral enyhítik az iszlám köztársasággal szembeni nemzetközi gazdasági szankciókat. Ennek egy részét képezi az iráni devizavagyon töredékének visszaadása. A vagyon további része egyelőre zárolva marad.

Az iráni jegybank elnöke korábban azt állította, hogy az ország 150 milliárd dolláros devizavagyont halmozott fel, javarészt olajexportjának bevételeiből. A Reuters forrása szerint Iránnak nagyjából 100 milliárd dollárja van külföldön.

Az ideiglenes megállapodás emellett az iráni olajexport további nemzetközi korlátozásának is megálljt parancsol, ugyanakkor a Reuters forrása szerint Teherán eladásai akkor sem emelkedhetnek a következő hat hónapban, ha a nyersolaj ára csökkenni kezdene.

Jelenleg a nemzetközi szankciók alapján Japán, Dél-Korea, Kína, India, Tajvan és Törökország számára engedélyezett, hogy legálisan vásároljon kőolajat Teherántól, de más államoknak továbbra sem teszik majd lehetővé ezt.

A Reutersnek nyilatkozó amerikai illetékes azt is elmondta, hogy a szankciók enyhítése ellenére egyelőre nem javasolt a nyugati cégeknek visszatérniük az iráni piacra, mivel a továbbra is érvényben lévő szankciók miatt igen nehéz pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani Teheránnal.

A kiterjedt nemzetközi szankciók oka, hogy nyugati hatalmak szerint Teherán nukleáris programja atomfegyver kifejlesztését teszi lehetővé, az iráni kormány viszont váltig állítja, hogy programja békés célú.