Hiába tekinti magát még mindig az ukránok elnökének, Viktor Janukovics politikai halott, a visszatérésére semmi esély – mondta a hvg.hu-nak Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő. Moszkva legfeljebb arra használhatja a volt ukrán elnököt, hogy nehéz pillanatokat okozzon az ukrán vezetésnek, illetve az uniós hatalmaknak. Az Ukrajnával határos orosz körzetekben elrendelt hadgyakorlat lehet az ukrán válságról feltűnően hallgató Putyin üzenete az ukránok felé, bár nyilván sosem fogják elismerni, hogy az erőfitogtatásnak köze lenne a krími konflktushoz.

Csütörtök hajnalban egyenruhás orosz fegyveresek megtámadták, majd elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét Szimferopolban. Szerdán a parlament előtt a Krím elszakadását szorgalmazó többségi oroszok csaptak össze a krími lakosság kisebbségét adó tatárokkal: a közelharcban 35 ember megsérült, ketten meghaltak a hivatalos tájékoztatás szerint.

Összecsapás a krími parlament előtt

AFP / Taras Litvinenko

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendkívüli harckészültségi gyakorlatot rendelt el az Ukrajnával szomszédos körzetben, aminek az orosz fél állítása szerint nincs köze az ukrán helyzethez. Ukrajna közölte: agressziónak tekintenek minden olyan orosz csapatmozgást, amelyet az orosz haderők a fekete-tengeri hadiflotta krími támaszpontjának területén kívül hajtanának végre. Eközben többségi koalíció alakult az ukrán parlamentben, Arszenyij Jacenyukot megválasztották miniszterelnöknek, Olekszandr Turcsinovot az EU elismeri Ukrajna új elnökeként. Itt olvashatja híreinket a krími helyzetről percről percre.

Új hidegháború lehet belőle

Nagyfokú felelőtlenség lenne Oroszország részéről, ha háborút indítana a Krím félsziget visszaszerzéséért. Gazdasági helyzetét tekintve nincs a legjobb karban az ország. Az idei januári adatok szerint az egyre csökkenő orosz gazdasági növekedés már csak 0,7 százalékosra tehető, és az utóbbi 5 évben, ha nem is jelentős mértékben, de a költségvetés is deficites. Ugyanakkor a 2008 előtti energiaipari konjunktúra lehetővé tette, hogy Oroszország komoly pénzügyi tartalékokat halmozzon fel. A putyini hatalom stabilitása sem olyan már, mint a legutóbbi választás előtt – mondta Sz. Bíró Zoltán.

A józan ész tehát azt diktálja, hogy Oroszország önmérsékletet tanúsítson, de lehet, hogy éppen az előbbi kudarcok sarkallják arra Putyint, hogy Krímet elszakítsa Ukrajnától. Eközben nagyon sok függ attól is, hogy az új ukrán hatalom hogy kezeli a helyzetet.

Kijevi diadalmenet február 27-én, a krími válsággal egy időben

AFP / Sergei Supinsky

Oroszország az 1994-es budapesti memorandumban az ukrán atomfegyverek leszerelése fejében garantálta Ukrajna területi egységét. Ha ezt Moszkva felrúgná, majdnem biztos, hogy annak semmilyen tevőleges következménye nem lenne, sem az EU, sem az USA nem sietne Ukrajna segítségére. Csütörtök délután a NATO-tagországok védelmi miniszterei megtanácskozták az ügyet, majd közölték: nincs semmilyen tervük az orosz beavatkozás esetére.

Mégis ballépés lenne, ha Oroszország bevonulna Krímbe, már csak azért is, mert ezzel új hidegháborús állapot állna be, talán súlyosabb is, mint a 2008-as grúziai háború után. Akkor a grúziai vezetés felelőtlensége teremtette meg az oroszok számára a bevonulás lehetőségét – mondta Sz. Bíró, érzékeltetve, mennyire a feltörekvő új ukrán vezetésen áll vagy bukik a krími válság megoldása.

A lehető legrosszabb, de elképzelhető forgatókönyv, hogy Kijevből a Majdanon már tapasztalatot szerzett, militáns egységek indulnak a Krím félszigetre. Ezt az Arszenyij Jacenyuk vezette új ukrán kormánynak meg kell akadályoznia. Nem biztos, hogy a jelenleg uralkodó pártok vezetői elég karizmatikusak és főleg elég ügyesek ahhoz, hogy jó helyzetfelismeréssel a béke megőrzéséhez szükséges lépéseket megtegyék. Az mindenesetre nem a rátermettségükre utalt, hogy szinte első lépésként eltörölték a nyelvtörvényt, komoly aggodalmat és bizalmatlanságot ébresztve ezzel az egyébként sem túl lelkes, főként oroszok alkotta krími lakosságban is. Sz. Bíró Zoltán szerint ez egy rendkívül rossz ütemérzékkel meghozott döntés volt. Az új ukrán politikai elitnek inkább arra kellene törekednie, hogy általános bizalmat ébresszen maga iránt. Elítélte a nyelvtörvény eltörlését csütörtökön a Kijevbe siető Martonyi János külügyminiszter, és korábban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is.

Nemzetközivé nem lesz

Sz. Bíró Zoltán szerint Ukrajna NATO-csatlakozása teljesen elképzelhetetlen. Egy ilyen lépés a jelenlegi feszült helyzetben csak olaj lenne a tűzre, de hosszú távon sem része Ukrajna jövőképének a NATO-tagság:  a csatlakozást amúgy sem támogatja a társadalom, a legjobb esetben is legfeljebb egyharmaduk üdvözölne egy ilyen változást.  Az EU-integráció sem valósulhat meg a közeljövőben, mivel Ukrajna gazdasági-politikai kondíciói ezt megközelítőleg sem teszik lehetővé. A legoptimistább becslés szerint is 10-15 éves időtávon képzelhető csak el az ország csatlakozása az unióhoz, amihez nagyon mélyreható átalakításokat kellene végrehajtani a lakosság komoly áldozatvállalásával. Sz. Bíró szerint a 2004-es fordulat után a narancsos tábor hibázta el, hogy ennek az előkészítő munkának az elkezdése helyett kevésbé fontos ügyekben veszett el.

Nagy kérdés, hogy milyen álláspontot képviselnek a krími válság ügyében a tüntetések és zavargások idején viszonylag egységesen fellépő pártok. Akármi is a helyzet, fontos, hogy a halatomra került ellenzék pártjai közösen lépjenek fel az Oroszországgal való konfliktus ügyében – mondta Sz. Bíró Zoltán.

A krími válság gyökere

A jelenlegi konfliktusnak három gyökere van az Oroszország-szakértő szerint: egyrészt a Krími Autonóm Köztársaság sajátos státusza (amelyről a legfrisebb hírek szerint népszavazást írt ki a parlament), másrészt vegyes etnikai összetétele (58 százalék orosz, 24 százalék ukrán, 12 százalék tatár). Igen fontos eleme a krími válságnak az is, hogy ez a terület 1954-ben Hruscsov ajándékaként került át Ukrajnához, tehát bárki mondhatja, hogy a szovjet önkény lökte oda az ukránoknak a Krím félszigetet, amely mindig is Oroszországhoz tartozott.

Krím a térképen

google

Moszkva láthatóan csalódott, hogy Ukrajnában az EU-barát erők győzedelmeskedtek a múlt héten, és a háttérből támogatja a krími oroszokat, akik szintén nyugtalanok. Oroszországban már néhány nappal ezelőtt voltak olyan nyilatkozatok, amelyek kifejezetten biztatták az orosz kisebbséget a szeparatista törekvések megmutatására. A 2010-es nyelvtörvény eltörlése rendkívül rossz üzenet volt az oroszok felé.