"Természetesen a nemzetközi jog megsértése, ami a Krím félszigeten történik" – fejtette ki Schröder a beszámolók szerint a Die Zeit című hetilap vasárnapi hamburgi rendezvényén, hangsúlyozva, hogy ő maga is megsértette a nemzetközi jogot a Jugoszlávia körüli konfliktusban. 1999-ben "ráküldtük a légierőt Szerbiára, és a NATO-val együtt egy szuverén államot bombáztunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül" – mutatott rá a volt német kancellár, hozzátéve, hogy a koszovói válság idején tanúsított magatartása miatt nem kíván pálcát törni az orosz elnök felett.

A Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott szociáldemokrata politikus – aki az elvesztett 2005-ös választás után rögtön a Gazprom egy cégénél vállalt állást – élesen bírálta az Európai Bizottságot az Ukrajnával tervezett társulási és szabadkereskedelmi egyezmény előkészítése miatt. A bizottság arra kényszerítette Ukrajnát, hogy válasszon az uniós integráció és az orosz orientáció között – emelte ki Gerhard Schröder, aki szerint a jelenlegi konfliktus erre a hibára vezethető vissza. 

Brüsszelnek "egyáltalán nem sikerült felfognia, hogy egy kulturálisan megosztott országról van szó, amellyel nem lehet így bánni" – mondta a volt német kancellár. Gerhard Schröder szerint nem biztos, hogy kedvező fejlemény Julija Timosenko visszatérése. "Ember nem tudja, milyen anyagi érdekek vezérelik" a több mint két évig tartó börtönbüntetés után az ukrán parlament döntése alapján februárban szabadlábra helyezett volt ukrán kormányfőt – mondta Schröder. A gázhercegnő néven is emlegetett politikusról szólva hozzátette: fennáll a veszélye annak, hogy "a hatalmas külföldi segélyek (...) rossz csatornákba kerülnek és megint elszivárognak". 

Schröder szerint a német kormány ésszerűen jár el, helyesen teszi, hogy fenntartja a kapcsolatot a konfliktus résztvevőivel és a válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoport felállítására törekszik. A volt kancellár ismét elutasította azt a már többször felmerült gondolatot, hogy közvetítőként léphetne fel az ukrán válságban. Egy ilyen szerep betöltéséhez "struktúrára, egy kormányra vagy egy nemzetközi szervezetre van szükség" – mondta Gerhard Schröder. "Naivitás azt gondolni, hogy egyetlen ember teljesíteni tudja ezt a feladatot" – fejtette ki, utalva Tony Blair volt brit kormányfőre, aki szerinte az úgynevezett közel-keleti kvartett (az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország) különmegbízottjaként nem ért el számottevő eredményt a békefolyamat előmozdításában. 

Gerhard Schröder 1998-tól 2005-ig volt Németország kancellárja. Pártja, a szociáldemokrata SPD a Zöldekkel kormányzott. A NATO 1999 márciusában indított támadást Jugoszlávia ellen. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.