Az ukrajnai válságról egyeztetnek kedden Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei, akiknek azzal kell szembenézniük, hogy a maláj légitársaság utasszállító gépének csütörtöki kelet-ukrajnai feltételezett lelövése teljesen új megvilágításba helyezte az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket.

Brüsszeli diplomaták szerint a tragikus esemény – a konkrét felelősség egyértelmű megállapításának a hiányában is – azonnal azzal a közvetlen következménnyel járt, hogy azok az uniós országok, amelyek eddig is az erőteljesebb oroszellenes szankciók hívei voltak, most még határozottabban követelik a Moszkvával szembeni keményebb korlátozó intézkedéseket, és e követelésük mind több uniós fővárosban találkozik egyetértéssel. 

Az ukrán kormányzat és az oroszpárti szeparatista vezetés kölcsönösen egymást vádolja a gép lelövésével. Amerikai értesülésekre hivatkozva olyan vélemények fogalmazódtak meg, hogy számos jel mutat a szeparatista lázadók felelősségére. 

Az uniós külügyminiszterek Ukrajnával kapcsolatos várható közös következtetéseit nyilvánvalóan erősen befolyásolják nem csupán a tanácskozást megelőző napok, hanem a megelőző órák eseményei is. A lezuhant gép roncsai jórészt a lázadók által ellenőrzött területen szóródtak szét, és ez a körülmény nagyban hátráltatja a nemzetközi vizsgálat lefolytatását. 

Tisztázásra szorul a gép úgynevezett fekete dobozának a sorsa, az abból nyerhető adatok kérdése, illetve megoldandó a holttesteknek a kegyeleti szempontokkal összhangban álló elszállítása. A gép lezuhanása nyomán keletkezett politikai hullámverés – tekintettel arra, hogy itt már több száz olyan ember haláláról van szó, akik semmilyen módon nem voltak érintettjei az ukrajnai konfliktusnak – az ENSZ Biztonsági Tanácsáig is elért.

Nyugati vezetők a hét végén arra szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse latba minden befolyását, segítse elő a tárgyszerű és feltáró jellegű vizsgálódást. Eközben azonban arról érkeztek jelentések, hogy orosz részről további nehézfegyvereket juttattak az ukrajnai felkelőknek.

Az uniós külügyminiszterek – azon túl, hogy megvitatják, milyen mértékben kell tovább lépni az Oroszország elleni szankciók terén – az előzetes napirend szerint dönteni fognak arról is, hogy az EU tanácsadó, továbbképző missziót indít Ukrajnában a nem katonai jellegű biztonsági szervek reformjának előmozdítása érdekében.