Csaknem negyven éve kémkedik Törökország után a német hírszerzés (BND) - közölte a Focus című hetilap, amelynek jelentése tovább élezheti a feszültséget Berlin és NATO-beli szövetségesei között.

A hetilap szombaton megjelent számában olvasható riport újabb adalékokkal szolgál az elmúlt napokban kipattant kémbotrányhoz.

A Focus azt írja, hogy a BND 1976 óta kémkedik Törökország után, akkoriban a Helmut Schmidt vezette szociáldemokrata kormány adta áldását a titkos adatgyűjtésre. A magazin kormányforrásokat idéz, amelyek szerint a BND jelenlegi feladatkörét - a török politikai és állami intézmények megfigyelését - egy kormányzati munkacsoport hagyja jóvá, amelyben a kancellári hivatal, a védelmi, a külügyi és a gazdasági tárca képviselői ülnek.

A német kormány nem kívánta kommentálni a hetilapban megjelent információkat.

A BND tevékenysége miatti botrány egy hete pattant ki, miután a Der Spiegel magazin megírta, hogy a hírszerzés kémtevékenységet folytat Törökország ellen, holott NATO-tagállamról van szó. A hetilap ennél is szenzációsabb értesülése az volt, hogy a BND John Kerry jelenlegi amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetését is lehallgatta, nem pusztán elődjéét, Hillary Clintonét, akinek lehallgatásáról korábban számolt be a német média.

A lehallgatási ügy kínosan érinti Angela Merkel kormányát, képmutatással vádolják, tekintettel arra, hogy a kancellár felháborodottan reagált arra, amikor Edward Snowden amerikai informatikus által kiszivárogtatott információkból kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenységét folytatott Németországban, és lehallgatta az ő telefonját is.

A Focusnak nyilatkozó konzervatív törvényhozó, Hans-Peter Uhl azonban közölte, hogy jó oka volt a BND-nek kémkedni Törökország ellen. Az ember- és drogkereskedelemet, illetve a terrorizmust kérdését hozta fel magyarázatként, egybehangzóan más német politikusokkal.

"Tudnunk kell, hogy mi érkezik hozzánk az EU-tagjelölt Törökországból" - mondta a Focusnak Hans-Peter Uhl.