Charles Gati magyar származású amerikai politológus, a Johns Hopkins Egyetem professzora úgy véli: Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde megerősítette, amit megfigyelők 2000 es 2001 óta, vagy legkésőbb Orbán második hivatalba lépése óta tudnak, azt, hogy a magyar miniszterelnök sem nem demokrata, sem nem szövetségese vagy barátja a Nyugatnak.
   
Orbán nyíltan és büszkén elkötelezte magát az "illiberális állam mellett". A miniszterelnök a sorok között biztosítja támogatóit, hogy továbbra is készen áll, hogy Magyarország ellenfeleivel felvegye a harcot, legyen az az Európai Unió, vagy a nyugati bankok - írta Gati, aki szerint Orbán célja az volt, hogy beszédében a vezető liberális demokráciákat reményvesztettként és megrekedtként ábrázolja, mindezt azért, hogy megmutassa, hogy minden liberális demokrácia rendszerében gondok vannak.
   
A professzor úgy gondolja, Orbán beszéde azt a hosszú távú stratégiát is jelezheti, hogy még keményebb és diktatórikusabb intézkedéseket fog bevezetni Oroszország és Törökország mintájára.  Charles Gati szerint "ha az EU vagy az Egyesült Államok nem venne tudomást a magyarországi történésekről, akkor Orbán még inkább megerősítést kapna történelmi küldetésében", még azt is megfontolná, hogy otthagyja az uniót, amit ma még gazdasági okokból egyelőre nem tesz meg.
   
Azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni, Gati néhány alternatívát sorol fel. Biztathatná az EU-t, hogy tartsa napirenden a magyarországi helyzetet. Az Egyesült Államok alacsonyabb szintre helyezhetné a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, valamint udvarias, de határozott lépéseket tehetne a kormányközeli sajtóban "prédikáló Amerika-ellenes fickókkal" szemben, és támaszkodhatna az Amerika-barát értelmiségre és elitre.