Obama elnök a tervek szerint szerdán televíziós fő műsoridőben (közép-európai idő szerint hajnali háromkor), a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 13. évfordulójának előestéjén jelenti majd be, hogy miként kívánja meggyengíteni és megsemmisíteni a Szíria és Irak jelentős területeit az ellenőrzése alatt tartó IÁ-t. A kongresszus vezetői kedden magától az elnöktől, az alacsonyabb tisztségeket betöltő képviselők és szenátorok pedig a kormányzat tisztségviselőitől kaptak tájékoztatást a várható lépésekről.

A The Washington Post úgy értesült, Obama nem tartja szükségesnek, hogy kongresszusi felhatalmazást kapjon az IÁ elleni katonai fellépéshez. A lap szerint ugyanakkor nincs jele annak, hogy azonnali amerikai légicsapások lennének várhatók Szíriában. A szerdai beszédben az elnök várhatóan nem beszél majd az előkészületben lévő katonai műveletek részleteiről, ugyanakkor feltehetően nagy hangsúlyt fektet majd a nemzetközi koalíció kiépítésére.

A The New York Times emlékeztetett rá, hogy Obama több mint három éven át ellenállt annak a nyomásnak, amelyet a szíriai polgárháborúba való beavatkozás érdekében gyakoroltak rá. Egyfelől attól tartott, hogy az Aszad-rezsim ellen harcoló gerillák felfegyverzése nem változtatja meg érdemben az erőegyensúlyt, a közvetlenebb katonai beavatkozás pedig ártana az amúgy is ingatag régió stabilitásának. Amikor tavaly rakétacsapással fenyegette meg Damaszkuszt, miután a kormányerők vegyi fegyvert vetettek be, a kongresszus ellenállása miatt el kellett halasztania a terveit.

A lap rámutatott, hogy a kongresszus most, a novemberi "félidős" választások kapujában szintén megosztott abban, hogy miként szavazzon. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a törvényhozás megszavazná, hogy 500 millió dollárt fordítsanak a szíriai ellenzéki gerillák felfegyverzésére és kiképzésére.

A The Wall Street Journal és az NBC News szerdán közölt közös közvélemény-kutatásának eredményei egyébként alátámasztották azt, az előző napokban más felmérések által is kimutatott fordulatot, hogy a külföldi katonai beavatkozástól korábban elzárkózó amerikaiak ismét híveivé váltak az ilyen fellépésnek. A WSJ-NBC mérés adatai szerint a megkérdezettek 61 százaléka úgy vélekedett, az Egyesült Államoknak nemzeti érdeke, hogy katonai akciót indítson az IÁ ellen, amivel csak 13 százalék nem értett egyet. Mi több, 34 százalék a légicsapások mellett a szárazföldi erők bevetését is helyeselné. Barack Obama külpolitikájának támogatottsága ugyanakkor csak 32 százalékos.

A The New York Times hétfőn kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az amerikai védelmi minisztériumban kidolgozott, háromszakaszos akcióterv keretében akár három évig – vagyis az Obama elnöki mandátuma utáni időkig – is elhúzódhat az IÁ felszámolása. A három szakaszból az első az iraki légicsapásokkal már megkezdődött. A következő fázisban az iraki hadseregnek és a kurd harcosoknak nyújtott tanácsadással, kiképzéssel és fegyverszállítással fokozzák az erőfeszítéseket. A harmadik szakaszban az IÁ szíriai erőinek megtörésére összpontosítanának.

A folyamatban kulcsszerepe lesz a nemzetközi összefogásnak, valamint annak a terrorelhárítási partnerségi alapnak, amelyből az Egyesült Államok más országok küzdelmét fogja támogatni a radikális szélsőségesek ellen. A terv kizárja az amerikai csapatok szárazföldi bevetését.