Ha a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 16-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

Belföldön 18 500, külföldön pedig csaknem 300 szavazóhelyiséget rendeztek be. A belügyminisztérium útlevélosztálya szerint félmillió román szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, a külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát azonban a hatóságok is ennek többszörösére, 2-3 millióra becsülik.

Nem valószínű, hogy valamelyik jelölt már az első fordulóban összegyűjti a megválasztásához szükséges több mint 9 millió szavazatot. Az államfői tisztség sorsát így várhatóan a második forduló dönti majd el.

A közvélemény-kutatások egybehangzóan azt jósolják, hogy november 16-án Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség államfőjelöltje mérkőzik majd meg a következő ötéves államelnöki mandátumért. Mivel mindkét politikusnak saját pártján kívüli támogatásra is szüksége van még ehhez, az első fordulónak fontos politikai tétje van azon jelöltek számára is, akik távol állnak attól, hogy bekerülhessenek a második fordulóba, mert az ő szavazótáboruk döntheti majd el, ki lesz Románia következő elnöke.

A két magyar jelölt, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje is azzal bátorítja részvételre a magyarságot, hogy a rájuk adott voksok mutatják majd meg a közösség erejét, és kölcsönöz politikai súlyt a magyar érdekek képviseletéhez.

Az első részeredményeket hétfő délelőtt teszi közzé az országos választási iroda.