A két család eredetileg több mint 12 millió eurós kártérítést követelt a kórháztól, ami Franciaországban nagyon magasnak számít. A bíróság végül összesen 1,88 millió euró kártérítésre kötelezte a szülészetet, ebből 400-400 ezer euró illeti meg az elcserélt lányokat, 300 ezer euró jár fejenként három szülőnek és 60-60 ezer euró három testvérnek. A családoknak az orvosok ellen benyújtott kártérítési kérelmét a bíróság ugyanakkor elutasította.

Gilbert Collard, az egyik család ügyvédje "komoly és példás büntetést remélt" az ítélethirdetés előtt, azért, hogy "a biztosítótársaságok és a szülészetek féljenek".

Az ügy több mint húsz évre nyúlik vissza.

Sophie Serrano 1994 júliusában szülte meg kislányát, Manont, egy cannes-i klinikán. Sárgaság miatt az újszülött fénykezelést kapott, de helyhiány miatt egy inkubátorba helyezték egy másnap született, szintén sárgaság miatt kezelésre szoruló másik újszülöttel, Mélanie-val. A lányokat a kezelés végén az egyik ápolónő elcserélte, és figyelmetlenségből nem a biológiai szüleiknek adta át.

Mindkét kismama azonnal jelezte, kétségei vannak afelől, hogy a saját gyermekét kapta vissza. Sophie például csodálkozott, hogy a hófehér bőrrel született Manon bőre sötétebb lett, és sűrű haja is nőtt, de a kórház mindezt a fényterápia következményének tudta be.

Tíz évvel később Manon apja apasági tesztet kért, mert úgy gondolta, hogy a kreol bőrű lány egyáltalán nem hasonlít a szüleire. A kislányt a faluban a "postás lányának" csúfolták. Nem sokkal azután, hogy kiderült, Manon nem az ő lánya, Sophie-ról is megállapították, hogy nem ő a lány biológiai anyja.

A család feljelentést tett és keresni kezdték a másik családot. Megtudták, hogy Manon születésekor egy fiúnál és két lánynál jelent meg sárgaság a cannes-i szülészeten, de a klinikán csak két fényterápiás inkubátor volt, ezért a két lányt ugyanabba az inkubátorba helyezték.

A két család először akkor találkozott egymással, amikor a lányok tízévesek voltak, de egyik szülő sem kérte a gyermekek kicserélését, miután az elválás gondolata mindkét esetben megerősítette a lányok kapcsolatát azzal az anyával, aki nevelte őket. Ráadásul néhány találkozás után teljesen megszakadt a kapcsolat az egyébként egymástól alig harminc kilométerre, de teljesen különböző szociális és kulturális körülmények között élő családok között.