Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusi látogatásán ígérete meg, hogy a magyar kormány 100 millió forintig terjedő összeggel támogatja az épület felújítását – emlékeztetett Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke közölte pénteken.

A zsinagóga rossz állapota miatt azonban Budapesten úgy döntöttek: nagyobb összeget, a korábban ígért ötszörösét adják meg. Ezt Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte nemrég a szabadkai zsidó hitközséggel.

A zsidó hitközség vezetője szerint a támogatásnak köszönhetően felgyorsulhat a munka, és egy, de legfeljebb két éven belül befejezhetik az épület külső és belső felújítását, a zsinagóga udvarának rendbe hozásával együtt.

A felújítás után a zsinagóga úgy néz majd ki, mint 1902-es átadásakor – tette hozzá.

MTI / Molnár Edvárd

A hitközség vezetője korábban úgy fogalmazott: a rekonstrukció után az épület megtartja vallási funkcióját, emellett azonban kiállítási térként és idegenforgalmi célpontként is működik majd.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte. Az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart.

A szabadkai zsinagóga 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szerepel, tavaly májusban Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális öröksége közé sorolták az Europa Nostra páneurópai műemlékvédelmi szervezet bécsi éves közgyűlésén.

Szabadkán a második világháború előtt még körülbelül 6000 fős zsidó közösség létezett, mára a helyi zsidóság 250 főre zsugorodott. A zsinagógában legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.