Rendőrségi adatok szerint márciusban 481 emberölés vált ismertté, naponta átlagosan több mint tizenöt. Az áprilisban eddig eltelt időszakban sem javult a helyzet, az első öt napon 73 emberölést jelentettek. Ezzel a statisztikával Salvadornak esélye van arra, hogy megelőzze Hondurast is, ahol a legtöbben halnak meg békeidőben.

A bűnözőbandák közötti erőszak csakúgy, mint a rendőrség és a polgári lakosok elleni támadások a hatóságok szerint annak a nyomásgyakorlási kísérletnek a jelei, amellyel a bűnbandák a kormányt akarják tárgyalásra bírni, miután 2014-ben összeomlott a tűzszünet. Mások szerint a bűnözők így reagálnak arra, hogy a kormány megpróbált vaskézzel lecsapni az ország két legnagyobb bandájára, a Mara Salvatruchára és a 18. Streetre.

A júniusban hivatalba lépett Salvador Sánchez Cerén elnök nyíltan ellenzi a tárgyalást a bűnözői csoportokkal, amelyeknek becslések szerint akár 70 ezer tagja is lehet a hatmilliós lélekszámú országban. Mintegy tízezer bűnöző van rács mögött. Sánchez Cerén, a salvadori polgárháború egykori gerillavezére szigorúan őrzött börtönökbe záratta azokat a bandavezéreket, akik megsértették a tűzszünetet. Kormányzata engedélyezte a rendőrök szolgálaton kívüli fegyverviselését és az önvédelemből való fegyverhasználatot, miután a rendőrség számos bűnbanda célpontjává vált. Hivatalos adatok szerint idén eddig bűnözők 19 rendőrt öltek meg, míg az egész 2014-es évben összesen 39-et.

A Mauricio Funes elnöksége alatt megkötött tűzszünet idején 16 hónapon át átlagosan napi 14-re esett vissza az emberölések száma. Az intézkedés bírálói szerint a bandák áldozataikat elrejtve manipulálták az emberölési statisztikát. A bandák uralma alatti területeken élők arra panaszkodtak, hogy a tűzszünet lehetővé tette a bandák számára – az állampolgárok zsarolásával és megfélemlítésével – hatalmuk kiterjesztését.