szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem sokkal az Európai Parlament magyar helyzettel foglalkozó ülése után az amerikai kongresszusban is Magyarország volt a téma. A magyar-amerikai viszony jövőjéről szóló albizottsági meghallgatáson rengeteg kritikát kapott a magyar kormány, de szóba került az orosz-magyar viszony és Vlagyimir Putyin politikája is. Budapest részéről Szemerkényi Réka nagykövet védte meg az Orbán-kormány döntéseit.

Meghallgatást tartott magyar idő szerint kedden este az amerikai kongresszus képviselőházának Európával, Eurázsiával és az új típusú biztonságpolitikai kihívásokkal foglalkozó albizottsága. A felszólalók között szerepelt többek között Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára is.

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Magyarország, mint szövetséges, barát és partner mellett, de a legjobb barátoknak is vannak nézeteltéréseik - derült ki Hoyt Brian Yee felszólalásából, amelynek írásos változatát már az albizottság ülése előtt közzétették. "És ha vannak ilyenek, nyiltan beszélhetünk és beszélnünk is kell róluk egymással" - tette hozzá.

A helyettes államtitkár szerint az USA eddig is kifejezte aggályait a magyar kormány egyes, elmúlt öt évben tett lépéseivel kapcsolatban, amelyek gyangítették a fékek és egyensúlyok rendszerét, illetve aláásták az intézmények függetlenségét.

Hosszas felsorolás a problémákról

Az amerikai kormány szerinte például korábban felhívta a figyelmet, hogy a magyar kabinet parlamenti kétharmados többségét olyan jogszabályi változások és alkotmányos változtatások elfogadására használta, amelyek központosították a végrehajtó hatalmat, gyengítette az igazságszolgáltatást és rontotta a befektetői környezetet.

Hoyt Brian Yee ezután hosszasan sorolta a problémásnak tartott területeket, köztük az Alkotmánybíróság jögköreinek megnyírbálását, a kormánypárthoz lojális vezetők kinevezését az állami intézmények élére és a kétharmados törvények, az új alaptörvény és a választási szabályok nyilvános konzultáció kötelezettsége nélküli elfogadását - ami a helyettes államtitkár szerint aláásta a reformfolyamatba vetett bizalmat és támogatást.  

Szintén az aggodalomra okot adó témák között említette a sajtószabadságot korlátozó 2010-es jogszabályok elfogadását, amelyet emberi jogi szervezetek is kifogásoltak. Az elmúlt évek során a magyarországi médiában domináns szerepet szereztek az állami vagy a kormánnyal szimpatizáló kiadványok vagy csatornák és szélesebb körűvé vált az öncenzúra - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Hoyt Brian Yee a korrupció elleni kormányzati intézkedések tekintetében, az illberális demokrácia emlegetése miatt és a civil szervezetek helyzetével kapcsolatban is bírálta Magyarországot. Hozzátette, a január óta hivatalban lévő új nagykövet, Colleen Bell is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak.

Kedvező változásokat is lát a külügy

A helyettes államtitkár szerint kedvező változások is történtek Magyarországon az utóbbi hónapokban, példaként a Fidesz és az ellenzék konzultációját említette a magyar katonai segítségről az Iszlám Állam ellen. Amit látni szeretnénk, amit látnunk kellene, azok olyan konkrét és konzisztens lépések, amelyekkel ki lehetne javítani az általam említett problémákat - tette hozzá.

Hoyt Brian Lee kérdéseket is kapott a kongresszusi albizottság tagjaitól, például a szélsőjobb népszerűségének növekedéséről, illetve a bevándorló-ellenességről. A helyettes államtitkár azt válaszolta, riasztó, hogy a Jobbik a második legnépszerűbb párt lett Magyarországon a felmérések, de mindaddig, amig a demokrácia alapelveit szem előtt tartó kormány működik Budapesten, a szélsőségesek tere szűk maradhat.

Lee az orosz-magyar viszonyról és Oroszországról is kapott kérdéseket, többek között a Moszkva elleni szankciók fennmaradásáról és a magyar energiafüggőségtől az oroszokkal szemben. A helyettes államtitkár szerint az Oroszország elleni szankciók nem fognak változni, az USA pedig segítene csökkenteni Magyarország energiafüggőségét Oroszországtól.

Az eseményen meghallgatták a magyarokat nagyon szerető, Orbán Viktort és az ellenzék vezetőit saját bevallása szerint régóta ismerő Kurt Volkert, a The McCain Institute for International Leadership igazgatóját is, aki a "ne haragudj, hogy késtem" magyar mondattal köszöntötte az időközben megcsappant létszámú albizottságot.

Szintén szót kapott még Ted Stahnke, a Human Rights First emberi jogi szervezet helyettes vezetője, aki más mellett a civil szervezeteket érő magyarországi vegzálásról beszélt.

Magyarország esetében sajnos nagy a függőség az orosz energiától és munkájának 85 százalékát az töltötte ki, hogy meggyőzze az USA-t az amerikai gázexport elindításának fontosságáról - mondta a meghallgatáson Simonyi András egykori magyar nagykövet, aki a szocialista kormányok alatt töltötte be a posztot.

Ő is megemlítette a fékek és egyensúlyok magyarországi meggyengülését, illetve arról beszélt, hogy kevesebb szavazat is elég volt a legutóbbi választáson a Fidesz-KDNP kétharmados győzelméhez. Megdicsérte Szemerkényi Réka új magyar nagykövet tevékenységét, de azt mondta, sajnálja, hogy a kormány lépéseivel kapcsolatos magyarázkodással kell töltenie az idejét.

A nagykövet védte meg Orbánék lépéseit

Időrendben ugyan nem utolsóként, de a meghallgatáson megszólalt Szemerkényi Réka nagykövet is, aki szerint a változásokkal kapcsolatban gyakran a negatívumok kerülnek előtérbe, de a pozitívumokról is beszélni kell. Beszélt többek között Magyarország katonai szerepvállalásáról a válságövezetekben, illetve a gázszállításokról Ukrajnának.

A magyar követ azt mondta, a kormány átalakításainak egy része a kisebb állam elérését szolgálják, amire szüksége van az embereknek. A hazai és külföldi kritikák egy része szerinte abból fakad, hogy a Fidesz konzervatív értékeket tart fontosnak.

A korrupció jelentés kihívás Magyarországon is, de például a régió EU-tagállamai között a középmezőnybe tartozik a korrupció elterjedtségét tekintve - mondta Szemerkényi Réka. A választási szabályok átalakításáról azt mondta, részben a parlament létszámának csökkentése miatt volt rá szükség.

A sajtószabadsággal kapcsolatos aggályokról többek között azt mondta, a legtöbb kiadvány és csatorna magánkézben van, az állami közmédia piaci részesedése 10 százalék alatt van, és az online média is pezseg.

"Nagyon szomorú" - mondta a nagykövet a Magyarországot érintő kritikákról, szerinte többet kellene beszélnie a magyar és amerikai oldalnak a felvetett kérdésekről.

Putyin barátja szervezte a meghallgatást

A meghallgatást az albizottság alelnöke, a republikánus Dana Rohrabacher képviselő hívta össze, aki Vlagyimir Putyin jó barátja és Putyin-barát álláspontot képvisel - írta korábban az Index

A magyar-amerikai viszony megromlásának egyik fő oka éppen az Orbán-kormány közeledése Oroszországhoz, a meghallgatás eredeti célja pedig a viszony javításának elősegítése lett volna, Rohrabacher személye viszont az Index szerint önmagában súlyos kockázat volt.

A portál szerint a kongresszusi esemény az albizottsági elnök egykori képviselőtársa, Connie Mack volt floridai képviselő lobbizásának eredménye. Mack cégeit tavaly kérte fel a Miniszterelnökség és a Századvég egy közel 1,4 milliárdos szerződéssel az ország melletti lobbizásra.

A beszámoló szerint az amerikai magyarok szervezetei megpróbálták elhalasztani az eseményt, de ez nem sikerült, két felszólalójuk vissza is mondta a szereplését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!