Rendkívüli állapotot hirdetett ki Tunéziában szombaton az államfő. Az intézkedés annak következménye, hogy az észak-afrikai országban június 26-án egy terrorista megölt 38 külföldi - többségében brit - turistát a népszerű szúszai tengerparti üdülőhelyen.

Egyidejűleg több állami és rendőri vezetőt elbocsátottak hivatalából "politikai és biztonsági tehetetlenség" miatt. A menesztettek között van a szúszai tartomány kormányzója, három további helyi vezető, valamint a merénylő szülővárosának, Gáfurnak és annak a városnak, Kairuannak egy-egy illetékese, ahol a merénylő egyetemi tanulmányokat folytatott.

Az elnök a néphez intézett szózatában kijelentette, hogy az ország "nincs biztonságban" további szélsőséges támadásoktól, ezért van szükség a rendkívüli állapot kihirdetésére, hogy az ország elkerülje az "összeomlás kockázatát". Közölte, hogy a rendkívüli állapot 30 napig tart.

Tunéziában 2011 januárjától, az "arab tavasz" kitörésétől 2014 márciusáig is rendkívüli állapot volt érvényben. Ez eleinte kijárási tilalmat jelentett, és emellett tilos volt a gyülekezés háromnál több ember számára, később azonban az intézkedéseket enyhítették.

A tunéziai üdülőzónákban a rendkívüli állapot közvetlen hatásai nem érzékelhetők - írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-hez szombaton este eljuttatott közleményében azzal kapcsolatban, hogy Tunéziában az államfő rendkívüli állapotot hirdetett ki.

A tengerpartokon július másodikától a biztonsági erők fegyveresei teljesítenek szolgálatot, az ő megjelenésük zavart nem okoz, megnyugtató módon hat - olvasható a tárca közleményében.

Hozzátették, hogy a tunéziai lépés célja és motivációja a megelőzés, illetve annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a hadsereg egységeit szükség esetén igénybe lehessen venni urbanizált övezetekben a biztonság és stabilitás fenntartásához (állampolgárok, objektumok védelme, műveletek végrehajtása), azaz az intézkedés elsődleges célja a biztonság fokozása.