Egy kandahari családi házban találták meg a CNN munkatársai azt az 1500 magnókazettát 2001-ben, amelyeken az al-Kaida leghírhedtebb vezére, Oszama bin Laden hangja hallható, főleg 1997 és 2001 között. A szalagok egy részét a megtaláláskor már újrahasznosította a beköltözött család, pastu pop-dalokat rögzítettek rájuk.

A felvételeken természetesen nem csak bin Laden hallható, többek között jól ismert muszlim prédikátorok, reformerek és radikálisok kerültek rögzítésre az egész arab világból és csak kevesen kötődtek az al-Kaidához, emiatt az FBI kezdeti érdeklődése igencsak lecsökkent a szalagok iránt, megítélésük szerint az 1960-as éveik visszanyúló gyűjtemény inkább a történészeket, mintsem az védelmi hivatalt érdekli.

A kazetták sorsát gondozó CNN tudósító Flagg Millet a Yale Egyetemnek és a Williams Collegenek is átadta tanulmányozásra a gyűjteményt, de antropológusként Miller is nekiesett a tanulmányozáshoz, melyből később könyv is született, ebben főleg az al-Kaida eredetét kutatta. A szalagok tanulmányozása azonban Oszama bin Laden szerepének elemzéséhez és vezetett, több jelenségre is felfigyelve.

MTI/EPA

Elsőrészt, Miller szerint bin Laden nem volt olyan egyértelmű úr a terrorszervezetként elhíresült al-Kaidában, mint 2001 után gondolták. Sőt, a szervezet belső ellenzéke igyekezte marginalizálni bin Laden pozíciját. A szervezet az 1980-as években aktivizálódott, a kelet-afganisztáni Al-Faruq táborban képezték ki az észak-afrikai, zömmel egyiptomi fegyvereseket, hogy az iszlamisták megdöntsék a különböző országokban regnáló arab rezsimeket.

A szervezet szaúdi támogatást kapott azzal a feltétellel, hogy "nem viszik a forradalmat haza", azaz Afganisztánban és Szaúd-Arábiában érintetlen marad a vezetői hatalom. A feltételek között szerepelt az is, hogy sem az Arab-öböl országai, sem Jemen nem adhat vezetőt a szervezetben. Az ilyen jellegű korlátozások miatt bin Laden az arab világ más országaiban kellett toborozzon embereket mozgalmához.

Másrészt Miller azt is megfigyelte, hogy más milicista vagy terrorista csoportok számára az al-Kaida egy elég kusza szervezet volt, aki nem csak a nyugat államai és az USA elleni harcot hirdették meg, hanem egyes arab tekintélyelvű vezetők ellen is. 1993-ban, mikor számos amerikai egység állomásozott hazájában, nyilvános megnyilvánulásaiban kifejezetten kerülte az amerikaik elleni buzdítást, ami megint csak zavart jelent.

Közvetlenül Szaúd-Arábiát sem támadja és tiszteletben tartja Mekka és Medina szentségét bin Laden, de beszédeiben támadja az iszlámot megosztó nézeteket - közvetve ez a szaúdiakat is érinti-, hitet tesz az iszlám egységesítése, emellett a szabadság és a szocializmus elvei mellett. A 2001-et megelőző években hangneme sokkal radikáliassabbá vált, különösen akkor, mikor már televízión keresztül szólt a világhoz. Az ilyen megszólalásoknak volt köszönhető, hogy a sok közül egy pániszlám szervezet nagyobb visszhangot kapott, mint a hasonló volumenű társai.

Az egykori terrortámadás képei bejárták a világot élő adásban.

http://www.youtube.com/

Harmadrészt bin Laden 1996-os "hadüzenete Amerikának" nem volt sem érdemi nyilatkozat, sem valódi hadüzenet. A nyugati média azért kapta fel üzenetét, mert ezzel lehetet megmutatni a világnak az iszlamisták erősödését, akik indulatát az amerikaiak ellen elsősorban az öbölháború és a Szaddám Huszein kormánya elleni szankciók korbácsoltak fel a térségben.

Azonban a bin Ladenről szóló biztonsági jelentések alulértékelték - hangzatos megnyilvánulásain túl nem tartották előbbre valónak őt más iszlám radikális vezetőknél -, amit saját hasznra tudott fordítani. Az al-Kaida név eredete két értelmezésből származhat, alap vagy szabály kifejezésből származik. A kifejezés csak egy felvételen hangzik el, mégpedig 2001 márciusában, mikor az USA megtámadására szólította fel bin Laden a híveit, azóta nevezik al-Kaidának a csoportot. Erdetelig egy alaptáborra érthették a kifejezést, amely az Amerika elleni harc hátterét adhatja.

Miller szerint a legfontosabb megérteni az al-Kaida céljait, ugyanis sokkal több áldozata van a szervezetnek a muszlimok körében a nyigati világon kívül. A pániszlám törekvés mozgatórugója, de nem egyetlen eleme a szervezetnek, és napjainkban is számos vita övezi a szervezet valódi céljait. Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk az al-Kaida stratégiájának, ideológiájának és arab gyökereinek összefüggéseit, nem lesz áttekinthető és értékelhető a globális dzsihád mozgalma, ami esélyt teremthet a szervezetnek, hogy megőrizze mozgásterét és befolyással legyen a mozgalomra.