"Az első elemzések, amelyeket végeztünk, nem állnak összhangban azzal az észak-koreai állítással, miszerint sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtottak végre" - fogalmazott Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján, "Az Egyesült Államok további bizonyítékokat gyűjt, hogy többet megtudjon az észak-koreaiak által bejelentett hidrogénbomba-tesztről" - közölte.

Az amerikai külügyminiszter a nemzetközi biztonságra nézve súlyos fenyegetésről beszélt. John Kerry külügyminiszter "nagyon provokatív cselekedetnek" és "a nemzetközi békére és biztonságra súlyosan fenyegetőnek" nevezte a feltételezett észak-koreai kísérleti robbantást.

Míg az atombombák működési elve - az atomreaktorokéhoz hasonlóan - a maghasadáson alapul, addig a hidrogénbomba vagy termonukleáris bomba az atomi részecskék egyesülését (magfúzió) használja ki. A csillagokban ugyancsak ilyen módon keletkezik energia. "Gondoljunk csak arra, hogy mi történik a Napban" - példálózik Takahara Takao, a tokiói Meidzsi Gakuin Egyetem nemzetközi politikával foglalkozó oktatója. A hidrogénbomba technológiája sokkal kifinomultabb, és ha egyszer valakinek a birtokába kerül ez a tudás, hatalmas fenyegetést jelent a világra nézve. Akár egy interkontinentális rakétát is fel lehet szerelni vele.

Az eddigi legnagyobb hatóerejű, 15 megatonna energiahozamú Castle Bravót víz alatt robbantották fel 1954. március elsején, és nemcsak három korallszirtet tarolt le, illetve 55 ezer Celsius-fokra hevítette a hőmérsékletet az óceán fölött, de a robbanás a 200 kilométerre fekvő Marshall-szigeteket is megrengette. A hét kilométer átmérőjű tűzgolyó 73 méter mély krátert vágott a zátonyon, a gombafelhő 100 kilométer magasra szállt és a radioaktív hamuból Ausztráliának és Japánnak is jutott. Emellett egy a kísérletről mit sem sejtő japán halászhajó legénysége akut sugárbetegséget kapott, mivel a robbantás közelében hajóztak. A fentiek elkerülése érdekében az 1960-as évek óta a kísérleti robbantásokat föld alatt hajtják végre.