Bár egy ENSZ-testület állítólag Julian Assange Wikileaks-alapító javára döntött, a brit rendőrség azt közölte csütörtökön, hogy igenis le fogják tartóztatni Assange-ot, ha elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét.

Assange, akit Svédországban egy szexuális bűncselekménnyel vádolnak, 2012 júniusában kapott politikai menedéket az ecuadoriaktól, hogy elkerülje a Svédországnak való kiadatását. 2012 óta a férfi Ecuador londoni nagykövetségén él, majd 2014-ben az ENSZ-hez fordult, mondván önkényesen fogva tartják a nagykövetségen, mert ha elhagyná, azonnal letartóztatnák. Az ENSZ-testület hivatalosan pénteken teszi majd közzé döntését.

Assange szerda éjjel a WikiLeaks Twitter-oldalán azt közölte, ha az ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság ellene ítél, pénteken elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét, és aláveti megát a brit letartóztatásnak. Abban az esetben viszont, ha neki adnak igazat Nagy-Britanniával és Svédországgal szemben, és kiderül róluk, hogy törvénytelenül jártak el ellene, akkor arra számít, hogy azonnal visszakapja útlevelét, és megszűnnek az őrizetbe vételére tett kísérletek.

Julian Assange 2012-ben

AFP / Carl Court

Csütörtökön a BBC brit közszolgálati média meg nem nevezett forrásból arról értesült, hogy a szóban forgó bizottság, az ENSZ önkényes fogva tartással foglakozó munkacsoportja Assange javára döntött, úgy ítélve meg, hogy "önkényesen fogva tartották" őt azzal, hogy éveken át nem hagyhatta el az ecuadori nagykövetséget.

Ezzel egyidőben a brit rendőrség azonban azt közölte, hogy "a letartóztatási parancs továbbra is érvényben van. Ha elhagyja a nagykövetséget, mindent elkövetünk majd a letartóztatása érdekében". 

Az ausztráliai állampolgárságú, 44 éves Assange portálja csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé médiapartnerei segítségével, számos olyan tényt hozva nyilvánosságra, amely miatt az Egyesült Államoknak utólag bocsánatot kellett kérnie szövetségeseitől. Assange ügyvédei szerint félő, hogy ha letartóztatnák, akkor kiadnák Svédországnak, Svédország pedig kiadná az Egyesült Államoknak, ahol a bizalmas diplomáciai sürgönyök tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnának rá.