szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Törökországról és a menekültáradat leállításáról, lassításáról szól ma az EU-csúcs – sok problémát kell megoldani a menekültügy kezelésére összerakott rendszerben, de lehet, hogy épp a magyar miniszterelnökre zúdul majd a legnagyobb össztűz a kvótahiszti miatt. Előfordulhat, hogy az általa korábban mintaállamnak tartott Törökország hátba döfi a magyar különutas politikát.

A Politico híroldal szerint várható, hogy az EU megegyezik a törökökkel arról, hogy az Égei-tengerből kimentett menekülteket – ahol a NATO a múlt héten kezdett járőrözésbe – Törökország visszafogadja. De a hírek szerint Ankara csak akkor fogja elfogadni a már EU-s földön lévő szír menekültek visszavételét, ha megszületik az EU-s áttelepítési döntés. Mármint nem a már megszületett kvótadöntés, amelynek értelemben Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, hanem annak a holland ötletnek a része, hogy az unió 250 ezer menekültet telepítene török földről az EU-ba – így a helyükre érkezhetnének visszatelepítendő szír menekültek. Ezt az áttelepítést azonban – hasonlóan a menekültek kvóta szerinti elosztásához – az Orbán-kormány mereven elutasítja, ezzel a törökökkel kötött megállapodást is hátráltathatja. Egyes értékelések szerint Orbán puhítására járt pénteken Budapesten Horst Seehofer bajor miniszterelnök, aki eddig éppen hogy megértő volt Orbán politikájával szemben.

A korábbi török megállapodással igazából csak problémák vannak. A jogvédő szervezetek folyamatosan arról beszélnek, hogy Törökország emberi jogi értelemben nem biztonságos ország, mert nem rendezte a menekültügyi rendszerét, amely szintén a 3 milliárd eurós támogatás feltétele volt. Az ország elég bizonytalan helyzetben van: Szíriából az orosz bombázások miatt bármikor érkezhetnek újabb tízezrek a meglévő 2,7 millió menekült mellé. Ezek elhelyezése nincs megoldva, sőt egy török-szír háború lehetősége is benne van, ha egy unortodox török megoldással Szírián belül telepítené le Ankara a szír menekülteket. Mindeközben Törökország keleti, kurdok lakta vidékein gyakorlatilag el nem ismert polgárháború zajlik kijárási tilalommal, nehéztüzérséggel.

Menekültek a török-szír határon 2016. február 5-én.
AFP / Bulent Kilic

A menekültek áramának lelassítása sem megy a törököknek, az International Organization of Migration szervezet adatai szerint csak az idén 120 369 menekült lépett be Görögországba Törökország felől, és 321 ember halt meg a tengeri úton.

A hvg.hu által megkérdezett török politikai szakértők borúlátóak, mivel a török demokrácia is egyre gyengébb, naponta érkeznek hírek perekről azért, mert valaki megsértette Erdogant, a török elnököt, vagy újságírók megfélemlítéséről. Pénteken például rendőrök lepték el a Zaman című napilap szerkesztőségét. Az EU-ban pedig azért csalódottak a török demokratikus erők, mert úgy érzik, az uniónak kényelmesebb egy autoriter török vezetőn keresztül rendezni a menekültválságot.

Magyarország viszonya kettős Törökországhoz. Egyfelől nagy a barátság: Orbán még 2014-ben a nagy illiberális sikertörténetek között emlegette Erdogan Törökországát, és a 2011-ben induló keleti nyitás tán egyetlen sikersztorija is a török államhoz köthető. A cél az volt, hogy 2018-ra az exportunk egyharmada irányuljon az EU-n kívülre, de ez nem nagyon akar összejönni. Míg a többi keleti állammal inkább lanyhultak a gazdasági kapcsolataink minden ösztönzés dacára, Törökországgal nőtt a kereskedelmi forgalom, 2015-re az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerünk lett. Politikailag is jó a viszony, Tarlós István vezényletével Budapest és Ankara testvérvárosi és kulturális megállapodást kötött 2015 áprilisában.

A török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu is Budapesten járt február elején, és tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Szijjártó dicsérte a menekültügyben tett török erőfeszítéseket, de kijelentette, hogy az EU nem hagyhatja magára Törökországot, nem testálhatja rá az egész menekültügyi rendezést, neki is megvannak a maga kötelezettségei. Szijjártó az EU déli határainak „megvédését” emelte ki, ez a gyakorlatban a lezárást jelenti. Korábban a magyar külpolitika még leginkább arra koncentrált, hogy a menekülteket a Szíriával szomszédos országokban kell elhelyezni, hogy szükség és lehetőség esetén minél egyszerűbben visszatérhessenek hazájukba.

Menekültek a macedón határon 2016. március 4-én
Fazekas István

Orbán Viktor évértékelőjében, Berlinnel, Moszkvával és „Sztambullal” fennálló kapcsolatunk kiegyensúlyozottságát szorgalmazta, azt mondta, Magyarországnak nem érdeke egyik nagyhatalommal sem rosszban lenni. Aztán pénteki rádióinterjúban beszélt a hétfői csúcstalálkozóról, azt mondta, hogy támogatja a törökökkel való megállapodást, de ez önmagában nem elég. Azt is hozzátette, hogy nem érti, miért egy 70 milliós országtól várjuk az EU védelmét, amikor ez az unió zsarolására ad módot. Arra nem tért ki, hogy a törökök akkor is zsarolhatják az EU-t, ha az lezárja határait. 

Törökországnak is vannak igényei az unióval szemben, és nemcsak pénzbeliek. Szeretné elérni EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítását, és vízummentességet állampolgárainak. Törökország attól tart, hogy Franciaország megvétózza az EU-csúcson elfogadandó megállapodást, de a vízummentességgel nemcsak Franciaországnak lehet baja, hanem lényegében bárkinek: török források szerint ma 3000 alvós sejtje van az Iszlám Államnak az országban, nyilvánvalóan a kurd területekre beszivároghattak iraki vagy szír területekről iszlamisták, tehát komoly kockázati tényezőt jelent 70 millió török szabad EU-ba utazásának lehetősége.  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!