Alighanem vezető helyre kerül majd a történelemkönyvekben a péntek éjjel kezdődött törökországi puccskísérlet, amelyet egy éjszaka alatt meghiúsítottak. A lázadó katonák a jól ismert recept alapján elfoglalták vagy ostrom alá vették a hatalom legfontosabb intézményekeit és a közlekedési csomópontokat.

Isztambulban lezárták a Boszporusz-szoros feletti két hidat, megszállták az Atatürk nemzetközi repülőteret, Ankarában pedig támadást indítottak a parlament épülete ellen. A rebellisek az utcákon tankokkal állásokat foglaltak el, harci gépek a főváros fölött alacsonyan repkedve fitogtatták az erejüket.

AFP / Anadolu Agency / Sinan Yiter

Aztán a hadsereg puccsista – magát a Béke Otthon Mozgalomnak nevező – csoportja elfoglalta a TRT állami tévé székházát, és a beolvasott közlemény szerint átvették a hatalmat, kijárási tilalmat rendeltek el, és bejelentették a katonai közigazgatást.

Tettüket pedig azzal indokolták, hogy Törökországot elborították a terrorista merényletek, és az ország önkényuralmi rendszer felé halad.

A magát a világi köztársaság őrangyalának tartott török hadsereg nem először avatkozott bele a politikába, úgymond hagyománya van a puccsoknak. 1960-ban, 1971-ben, majd pedig az 1980-ban is megdöntötték a polgári hatalmat, az utóbbi után az alkotmányt is átírták, beleszólást biztosítva maguknak a végrehajtó kormányzásba. Ez alapján 1997-ben már puskára sem volt szükség ahhoz, hogy erőteljes nyomásgyakorlás hatására Necmettin Erbakan iszlamista kormányfő lemondjon.

A szintén iszlamista gyökerekkel rendelkező Erdogan azonban a 2003-tól 2014-ig tartó kormányfői tevékenysége alatt nemcsak elképesztő gazdasági felvirágzást teremtett, demokratikus intézményrendszert épített ki, de a hadsereget – megfosztva a különleges politikai jogosítványaitól - oda száműzte, ahol a helye van: a kaszárnyákba.

Fegyvertelenül a tankok ellen

Csakhogy a jelek szerint a nem a tábornoki karból, hanem a parancsnoki lánc alacsonyabb szintjéről indult lázadás nem tudta megfertőzni a fegyveres erők egészét. A délnyugat-törökországi Marmarisban nyaralását töltő Erdogan ugyanis az új kor kommunikációs vívmányain keresztül el tudta juttatni üzenetét az őt támogató tömegekhez. A korántsem ijedt elnök egy titkos helyről az iPhone- készülékén a FaceTime alkalmazáson keresztül szólt népéhez, beszédét pedig a CNN magánkézben lévő helyi török tévécsatornája közvetítette, mutatva a telefonkijelzőn megjelenő államfőt. Az ellenzéke által használt közösségi médiát amúgy nem kedvelő  Erdogan az utcákra szólította híveit, akik a jelek szerint tömegével követték utasítását, ellenállva a katonáknak. A fegyvertelen emberek tankokat foglaltak el, katonákat ütlegeltek, akik tucatjával adták meg magukat. Máshol, például az isztambuli Taksim téren a rendőrség lépett fel a katonák ellen.

AFP / Gurcan Ozturk - Bulent Kilic

Egyelőre úgy tűnik, hogy a puccsnak pillanatok alatt népi felkelés vetett véget. Erdogan azonban közölte, az emberek maradjanak az utcákon, mert újabb lázadások törhetnek ki. Az elnök szavai is jelzik, hogy még koránt sincs vége a drámának. A puccsisták kemény magja szombaton még több ellenállási ponton tartotta magát, és több helyen is harcok folytak a lázadók és a fegyveres erők kormányhoz hű maradt többsége között.

A hírek szerint a lázadók által őrizetbe vett vezérkari főnököt elengedték vagy kiszabadították, de nem világos még, hogy pontosan ki vezeti a puccsistákat, és ki irányítja ellenük a hadműveleteket. A halottak száma a kétszáz felé közelít, eddig közel háromezer katonát vettek őrizetbe. Egy török katonai helikopter máris Görögországban szállt le, és nyolcan politikai menedékjogot kértek.

Népszavazás jöhet Erdogan végrehajtói hatalmáról

Bár valószínűnek tűnik, hogy az Isztambulba visszatérő Erdogan ura a helyzetnek, karakteréből adódóan aligha tanul a válságból. Kétségtelen, hogy az általa alapított és 2002 óta hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) mindannyiszor demokratikusan választották meg, mint ahogy Erdogan 2014-es államfői megválasztását sem vonta senki kétségbe. De az elnök egyre autokratikusabb, a média elfoglalása és megfélemlítése miatt éles bírálatok érik őt, és könnyen lehet, hogy a drámai eseményekből azt a következtetést vonja majd le: még nagyobb hatalomkoncentrációra lesz szükség.

Árulásnak minősítette a puccsot, és kíméletlen leszámolást, a hadsereg megtisztítását ígérte. Közölte, őt is megpróbálták megölni, és máris elhangzott, hogy bár Törökországban jelenleg nincs halálbüntetés, az árulók az életükkel felelhetnek tetteikért.

MTI/EPA/Cem Turkel

Mindez csak tovább mélyítheti azt a súlyos megosztottságot, amelybe Törökország az utóbbi években süllyedt. Erdogan pár hónappal ezelőtt menesztette egykori szövetségesét, Ahmet Davutoglu kormányfőt, akinek a helyére a jóval szervilisebbnek látszó Binali Yildirim került. A puccs alatt Yildirim sem remegett meg, kiállt elnöke és a demokrácia mellett. Aligha kérdéses, hogy a közeli jövőben kiírják a népszavazást, amelyen új alkotmányról és az Erdogan által dédelgetett végrehajtó elnöki hatalom bevezetéséről döntenek majd.

Súlyos megosztottság

Az elnök újfent a „párhuzamos államszerkezetet” emlegette a puccs kapcsán, utalva az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen vallási vezetőre. Erdogan szerint Gülen hívei állásokat foglaltak el a rendőrségben, az igazságszolgáltatásban és a hadseregben. Gülen cáfolta, hogy bármi köze lenne a puccskísérlethez.

Bárhogy is van, Erdogan prezidenciális hatalma csak tovább növeli a belpolitikai válságot. Ha a puccs leverése be is bizonyította, hogy az elnök jelentős tömegbázissal rendelkezik, a 75 milliós Törökországban ugyanannyian lehetnek azok is, akiknek elegük van a világi köztársaság alapjainak vélt vagy valós lerombolásából, az önkényuralmi módszerekből, a kurd békefolyamat kisiklatásából és az újabb kurd gerillaháborúból, az Erdogan körét is elérő korrupcióból.

AFP/ Yasin Akgul

A törökországi bizonytalanságnak rendkívül jelentős külpolitikai vonatkozásai is vannak. Ankara az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi harc nélkülözhetetlen tagja. Több mint kétezer amerikai katonai és polgári tanácsadó tartózkodik Törökországban, többségük az Incirlik légi bázison, ahonnan amerikai gépek támadják az IS szíriai állásait. Erdogan az utóbbi hetekben hozta helyre a megromlott kapcsolatokat Oroszországgal és Izraellel, ami mind abba az irányba mutatott, hogy egy szorosabb amerikai-orosz-török együttműködés alakulhat ki az IS ellen. Az utóbbi időben több véres merénylettel is Törökországot támadó dzsihadisták nyilván örömmel nézték a törökországi puccskísérlet okozta káoszt, hiszen számukra a minél nagyobb bizonytalanság a cél.

A NATO-tag Törökország stabilitása az atlanti katonai szövetség szempontjából is rendkívül fontos, hiszen a balti térségben, de Kelet-Európában is egyre vészesebb a Nyugat és Oroszország között kialakult feszültség. Az EU-nak továbbá ugyancsak létérdeke a stabil, demokratikus Törökország, hiszen a vele kötött megállapodás fontos szerepet játszik az Európába irányuló menekültáradat elfojtásában.

Elbukott a katonai puccskísérlet Törökországban, Erdoganék rettenetes megtorlásra készülnek - ÉLŐ

Szombat hajnalra leverték Törökországban a hadsereg péntek este indított puccskísérletét. A kezdetben még ismeretlen helyen lévő Recep Tayyip Erdogan elnök hajnalban visszatért hivatalába. Szombat délig már csaknem háromezer puccsistát vettek őrizetbe. A kormányfő a halálbüntetés visszaállításáról beszélt. Az USA és az EU is kiállt a kormány mellett, amelyet a lakosság és a katonaság, illetve a rendőrség hozzájuk hű erői mentettek meg.