"Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon" – jelentette ki Jean-Claude Juncker az EP strasbourgi plenáris ülésén felszólalva. Az EB-elnök Szijjártó Péter és Orbán Viktor szavaira reagálva azt is leszögezte: "nem vagyunk nihilisták".

Juncker azt is hangsúlyozta, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni. "A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz" – mondta.

"Nincs minden rendben, az Európai Unió legalább részben egzisztenciális válságban van" – hangoztatta Juncker, aki szerint a következő év döntő fontosságú, ha le akarjuk küzdeni az utóbbi hónapokban kialakult megosztottságot Európa keleti és nyugati fele között.

A bizottság elnöke kijelentette, az EU nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgozni, és az ennek megteremtését célzó erőfeszítések összehangolására létre kell hozni egy szervezetet. Szerinte ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie. "A több európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet jelentsen" – mondta.

Az elnök úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. Úgy fogalmazott: "Létre kell hozni vagy meg kell újítani az európai védelmi ipart", s hozzátette: számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd euróba kerül az uniónak.

Olyan Európára van szükség Juncker szerint, amely "meg tudja védeni magát és a határait". Beszélt a terrorizmus elleni küzdelem terén megvalósuló európai együttműködés fontosságáról, elmondta azt is, arra kérte Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy dolgozzon ki egy európai stratégiát Szíriára vonatkozóan.

A volt luxemburgi miniszterelnök bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz a Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására. A kiterjesztett program keretében a bizottság tervei szerint 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót. "Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat" – mondta a bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy kedvező beruházási klímát szeretnénk létrehozni Európában.

Hozzáfűzte: pozitívan ítéli meg a beruházásösztönző intézkedéscsomag eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása óta eltelt időben, annak keretében több mint 200 ezer kis- és közepes vállalkozás kapott kölcsönt.

A bizottsági elnök fontosnak tartja a digitális technológiák fejlesztését. Közölte, 2020-ig az EU minden városában elérhetővé kívánják tenni az ingyenes wifiszolgáltatást, 2025-re pedig teljes körűen be kell vezetni az 5G hálózatot a kontinensen. Ez ráadásul 5 millió új munkahelyet teremthet az EU-ban, ami üdvözlendő, a munkanélküliség ugyanis továbbra is túl magas.

Azt is említette, hogy 2013 óta 8 millió új munkahely jött létre az Európai Unióban, a szociális igazságtalanság azonban fennmaradt.

Juncker elmondta azt is, hogy a bizottság a jövő héten fogja bemutatni a roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos új javaslatát.

Az Egyesült Királyság uniós kilépéséről is beszélt az EP-elnök. "Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az Európai Unió létét" – hangsúlyozta. Ismételten a kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel a szigetországot, úgymond, véget kell vetni a bizonytalanságnak.