Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvótákról szóló döntést – Orbán Viktor így összegezte a kétnapos EU-csúcsot. Azt azért ő is hozzátette a találkozót követő sajtótájékoztatóján: ő sem érte el azt, amit akart, vagyis hogy vegyék is le a kérdést a napirendről. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig azt is világossá tette: nem vonja vissza az erről szóló javaslatot. A kérdésben tehát továbbra is patthelyzet van, ennek feloldására most éppen a soros szlovák elnökséget bízták meg az állam- és kormányfők.

Orbán a csúcs után sokadszorra mondta el, Magyarország miért és hogyan szolidáris: a határok védelmével. Az MTI tudósítását idézve: vannak tagországok, amelyek nem védik kellően a határaikat, pedig azok uniós határok is. "Ők nem szolidárisak az Európai Unió többi államával, mi azok vagyunk" – fogalmazott. Mellesleg azt is elismételte, hogy a bizottság „egy kültelki trükkel” becsapta az országokat a kötelező kvótára tett javaslatával.

Nem csak a menekültkérdésben nem született döntés a huszonnyolcak találkozóján, de az ukránok vízummentességéről sem, Orbán szerint pedig az ország minden feltételnek eleget tesz. Ezért a tagállami vezetők arra kérték Brüsszelt, hogy „ne fektesse” tovább az ügyet.

Nem sikerült eredményt elérni az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésével kapcsolatban sem – sőt, a tagországok épphogy új lépéseket fontolgatnak Moszkvával szemben a szíriai katonai akciók miatt. Lépéseket azért nem tettek, csupán egyetértettek abban, hogy ilyen helyzetben ki kell állniuk a civilek és az ártatlan áldozatok mellett. A kérdésre a következő, decemberi EU-csúcson térnek majd vissza.

További kérdésekben sem jutottak sokra a csúcs résztvevői: például továbbra sem tudták meggyőzni a vallonokat arról, hogy ne blokkolják az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezményt elvileg jövő csütörtökön írnák alá, addig dűlőre kell jutniuk a belga tartománnyal. Kanada legalább annyit lépett közben, hogy 2017 januárjától feloldotta a vízumkényszert a románokkal és a bolgárokkal szemben – ez a két ország követelése volt a CETA elfogadásáért cserébe.

Jean-Claude Juncker ironizálva fejtegette a CETA körül hirtelen kialakult ellenségeskedést: „Megdöbbentő, hogy az Európai Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat” – mondta az Európai Bizottság elnöke.