Vasárnap reggel 7 órakor megnyíltak az első szavazóhelyiségek és  megkezdődött az ausztriai államfőválasztás elhalasztott második fordulója. Mintegy 6,4 millió választópolgár dönthet arról, hogy a következő hat évben ki legyen Ausztria szövetségi elnöke. Az egyes  tartományokban különböző időpontokban nyitnak és zárnak a szavazóhelyek, a kisebb településeken csak néhány órán át adhatók le a szavazatok.

Az első tartományi részeredmények vasárnap 17 órától, már a végleges urnazárást követően várhatók. Előzetes eredmények estére lesznek. A levélszavazatokat hétfőn reggel kilenc órától számolják össze, így a végeredményt hétfő késő estig közlik. A választók két jelöltre adhatják voksukat, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hoferre és a függetlenként induló, de a Zöldek pártja által támogatott Alexander Van der Bellenre. A felmérések szerint nagyon szoros küzdelem várható, az utóbbi hetek és hónapok közvélemény-kutatásai hibahatáron belüli eredményeket jeleznek, a két jelölt fej fej mellett halad.

Az osztrák lakosság igencsak megosztott az államfőjelölt személyének kérdésében. Az osztrák választók Van der Bellen erősségének tekintik, hogy nemzetközi szinten hatékonyabban tudná képviselni az országot, azonban a szavazók szerint a jelölt nem érti a vidék és az egyszerű emberek gondjait. Norbert Hofer a választók szerint megoldást kínál a munkások és a nehéz körülmények között élők problémájára, azonban sokan kételkednek abban, hogy a megosztó személyisége miatt a nemzetközi porondon is megállná a helyét. 

Nem a hétvégi elnökválasztás dönti el, hogy Ausztria mennyire megy el széljobbra

Bécsi kormánykörök kezdenek beletörődni egy szabadságpárti elnök gondolatába. Persze mindig jöhetnek meglepetések. A fő kérdés azonban immár nem is az, nyer-e Norbert Hofer most vasárnap. Mert ha veszít is, pártja mindenképp magasan vezeti a népszerűségi listákat.

A választási részvétel a tavaszi első fordulón 68,5 százalékos volt, a májusi második fordulón a választásra jogosultak mintegy 72 százaléka voksolt. A szakértők azt várják, hogy vasárnap ennél kevesebben fognak az urnák elé járulni, mivel a csaknem egy éven át tartó választási kampány miatt az embereket nehezebb mozgósítani, kiábrándultak a politikából és bizalmatlanok lettek. Ausztriában 2007 óta nemcsak a külföldön élők, hanem a belföldi választók is leadhatják levélben szavazatukat, amennyiben a választás napján nem tartózkodnak az állandó bejelentett lakhelyükön. A választókártyáknak az urnazárásig meg kell érkezniük az illetékes választási bizottsághoz.

Ausztriában egyre kedveltebb ez a szavazati forma. 2008-ban az országos parlamenti választáson a választásra jogosultak kilenc, 2013-ban több mint tíz százaléka adta le ilyen formában a voksát. Az államfőválasztás idén májusban tartott második fordulójában 900 ezer levélszavazat érkezett be, amely a választásra jogosultak 14 százalékát jelenti. A levélben leadott szavazatok közül 700 ezer volt érvényes, amelyek akkor megfordították az eredményt, és Alexander Van der Bellen mintegy 31 ezer szavazattal megelőzte az addig vezető szabadságpárti jelöltet. Az FPÖ többek között arra hivatkozva, hogy a levélszavazatokat nem a törvény által előírt módon számolták össze, jogi úton támadta meg az eredményt. Az alkotmánybíróság jóváhagyta a beadványt és elrendelte a szavazás országos megismétlését.

A december 4-i szavazást megelőzően országosan húsz százalékkal kevesebben igényeltek választási kártyát, vasárnap 700 ezren fognak ilyen módon voksolni. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy az adventi időszakban és a hideg miatt kevesebben utaznak el, mint májusban. A külföldön élő osztrák állampolgárok közül 54 ezren igényeltek választási kártyát, tavasszal mindössze 38 ezren.