Természetfeletti csend és nyugalom honolt a Teréz anya sírjának otthont adó házban, noha az épület a 15 milliós, zsúfolt és nyüzsgő indiai Kolkata belvárosának egyik utcájában áll. Zarándokok, nővérek és hívek üldögéltek a belső udvarban, meditáltak, imádkoztak, térdelve fohászkodtak a sírt oltalmazó teremben. Múlt hétvégén híveinek milliói ünnepelték a néhai katolikus nővért, miután Ferenc pápa márciusi bejelentésének megfelelően vasárnap szentté avatták Kalkuttai Boldog Terézt.
Hosszú út vezetett odáig, amíg az 1910-ben az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó macedóniai Skopjéban, albán szülőktől született Agnese Gonxha Bojaxhiu a katolikus egyház szentjeinek sorába lépett. Az albánok többsége muszlim, tíz százalékuk pedig katolikus; az ő közösségükben nőtt fel az apját 9 évesen elvesztő lány, akinek erős egyéniségű anyja gyakran fogadott a házukba hajléktalanokat. Alig 12 évesen határozta el, hogy a jugoszláviai jezsuitáknál, Indiában szeretne szolgálni. Hét évvel később csatlakozott az akkor még brit gyarmati uralom alatt álló Indiában működő ír Loreto Nővérek rendjéhez. Először, novíciaként, egy Dublin melletti zárdába küldték, hogy – többek között – megtanuljon angolul.

Még abban az évben, 1929-ben megvalósult az álma, és az északkelet-indiai Dardzsiling egyik iskolájában kezdett tanítani Teréz néven. Majdnem két évtizeden át foglalkozott olyan lányokkal, akik nem a társadalom legmélyebb rétegeiből érkeztek. 1946-ban újabb „meghívás” érte: alapítson segélyszervezetet a legszegényebbek, az árvák megsegítésére. Végül 1950-ben, az akkori Kalkuttában (a város 2001-ben kapta vissza eredeti nevét, Kolkatát), nehéz körülmények között létrehozta A Szeretet Misszionáriusai nevű rendet. Nem volt pénze, szálláshelye, és az egyház sem lelkesedett az ötletért. Legendás kitartása, hite és egy indiai katolikus üzletember segítsége révén a ma a sírjának otthont adó házban elkezdhette új hivatását. Katolikus körökben eleinte bírálták a rend öltözetét, a hindu fehér szárit kék csíkokkal, de Teréz talán ösztönösen is ráérzett, hogy ez egyszerű, ám hatásos üzenet az indiaiaknak.
A ma közel száz országban, több mint ötszáz misszióban működő rendnek majd ötezer nővére foglalkozik „a szegények legszegényebbjeivel”. Tevékenységét Indiában a kezdetektől csodálták, majd a Vatikánban is elismerték, nemzetközi hírnevét pedig a londoni BBC 1970-es dokumentumfilmje hozta meg. Teréz ráérzett a média erejére, és valóságos szupersztárrá vált. Kitartása és következetessége ellenére az egyént fontosabbnak tartotta, mint az elvet. Feljegyezték például, hogy bár nem értett egyet az indiai hozományrendszerrel, az egyik ajándékot, amit kapott, továbbadta egy szegény lánynak, mondván: legyen az a hozománya, így talán jobb lesz az élete.
Karakterének erőssége volt a teljes politikamentesség. Bár a fogamzásgátlást ellenző Teréz vitában állt Indira Gandhi egykori kormányfővel az indiai születésszabályozás kérdésében, kölcsönösen tisztelték egymást. Az 1986-ban félig inkognitóban Magyarországon járt Terézt még Nyugat-Bengál szövetségi állam marxista kormánya is támogatta, és befogadta Fidel Castro Kubája is a rendjét. Szentté avatása kapcsán „gyermekei” hálával emlékeznek az apró termetű, okos, érzékeny, humoros Terézre, aki összeszedte őket Kalkutta nyomornegyediben, és így életük normális mederbe terelődött.
Az 1997-ben elhunyt, Nobel-békedíjas Teréz anyát azonban már életében súlyos bírálatok is érték. Christopher Hitchens egykori ateista brit–amerikai író 1994-ben bemutatott filmjében, majd könyvében Terézt főként fundamentalista kereszténységéért támadta, aki ellenezte az abortuszt és – a harmadik világbeli túlnépesedés ellenére – a fogamzásgátlást is. Szemére vetették, hogy jobban érdekelte az evangelizáció, mint a szegények valódi sorsa. A rend házaiban sokakat – hindukat és muszlimokat is – tudtuk nélkül kereszteltek meg a haláluk előtt – szólnak a kritikák. A montreali és az ottawai egyetem kutatói 2013-as tanulmányokban arról írtak, hogy a rend házaiban, kórházaiban alig dolgoztak orvosok, elégtelen volt a higiéniás helyzet. Ráadásul fájdalomcsillapító sem járt, mondván: „a szenvedés isten ajándéka”. Akadt olyan szerző is, aki a missziókat gettóknak nevezte, Teréz anyát pedig a pokol angyalának.
Pedig a rend több százmillió dollárnyi adományt kapott, amelyből azonban – a vádak szerint legalábbis – nem javítottak az ellátás minőségén, viszont a hírek szerint jutott a Vatikánnak. Az adományozók között volt Diana néhai walesi hercegnő, az amerikai Reagan és Clinton család, de a szervezet pénzügyei átláthatatlanok maradtak, egyetlenegyszer sem tett közzé mérleget. Sokan érthetetlenül szemlélték Teréz kapcsolatát például Francois Duvalier haiti diktátorral, akit méltatott. Az is kérdéseket vet fel, hogy miért maradt lojális Charles Keating amerikai üzletemberhez, miután elítélték őt csalásért, sikkasztásért, több tízezer ügyfelének megkárosításáért. A legnagyobb talány mégis az, miért koszorúzta meg 1990-ben Enver Hodzsa albán diktátor sírját, aki nem engedte, hogy Teréz az anyja földi maradványait Indiában helyezze örök nyugalomra.

Megkérdőjelezik a 2003-as boldoggá avatásához szükséges csodatételét is. Amit még II. János Pál akkori pápa fogadott el: egy név szerint is említett bengáli asszony hasi daganata az után múlt el, hogy Teréz fényképét helyezték a beteg testrészre. Az orvosok szerint a gyógyszereknek köszönhette az egészségét, és kezdetben ezt az álláspontot képviselte az asszony férje is. A szentté avatáshoz szükséges második csodára Ferenc pápa tavaly adta áldását: egy brazil férfi 2008-ban agytumorjából gyógyult ki, mert a papja Teréz anya közbenjárását kérte.
Feltűnően gyorsan zárult le Teréz szentté válásának folyamata, mások esetében ez többnyire évtizedekig tart. II. János Pál siettette a boldoggá, Ferenc pedig a szentté avatást. Ferenc meghirdette a könyörület évét, amely idén novemberben ér véget, és úgy érezte, hogy azt Teréz szentté avatása koronázza meg. A bírálatokkal szemben Teréz hívei úgy vélik, hogy egy szent személyisége is lehet ellentmondásos, céltudatossága, esetleges erőszakossága csak az eredeti célját, a szegények gyámolítását szolgálta. Az pedig vitán felül áll, hogy Kalkuttai Szent Teréz a szegényekre, az elesettekre irányította sokak figyelmét, akik óriási erőfeszesítést tettek és tesznek értük.