Április 16-án népszavazást tartanak Törökországban az alkotmány módosításáról, amely elnöki rendszert vezetne be, jelentősen kiszélesítve a mindenkori államfő jogköreit. A Spiegel Online tudósítása szerint azonban a törökök legalább 50 százaléka elítéli Erdogant, és még a hívei között is nő az ellenállás az ország közjogi rendszerének radikális átalakításával szemben. Ezért aztán nem is lefutott ügy a népszavazás, egyes felmérések szerint a "nem" tábor öt százalékkal vezet.

Ha viszont sikeres lesz a vasárnapi referendum, akkor Erdogannak olyan egyszemélyi hatalma lesz, amilyen még az államalapító Atatürknek sem volt. Az elnök a miniszterein kívül kinevezhetne a 15-ből 12 alkotmánybírót, bármikor feloszlathatná a parlamentet, és megszűnne a miniszterelnöki poszt. Erdogan azzal indokolja a változásokat, hogy a "reformok" szükségesek a stabilitás és a jólét garantálásához. Az ellenzék azonban attól tart, hogy az eddig is represszív rendszer nyílt diktatúrába fordulhat.

Az országban a többpárti demokrácia időszakait 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be, de a hatalom mindannyiszor visszakerült a civil politikusok kezébe. 2016. július 15-én a hadsereg egy része államcsínyt kísérelt meg, a sikertelen próbálkozást az iszlamista Recep Tayyip Erdogan államfő arra használta fel, hogy leszámoljon belső ellenzékével, tisztogatást hajtott végre a közigazgatásban, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a felsőoktatásban és a médiában.

A törökországi kurdok 1984-ben kezdtek fegyveres harcba az önálló állam megteremtéséért, a több tízezer halálos áldozatot követelő fegyveres harcot 2013-ban tűzszünet zárta le. Az összecsapások 2015-ben kiújultak, azóta a kurd szeparatisták és az iszlamista szélsőségesek sorozatban követnek el terrorcselekményeket.

Törökország 2016 augusztusában beavatkozott a szíriai polgárháborúba, a 2011 óta tartó konfliktus miatt csaknem hárommillió ember menekült török területre Szíriából.

Az ország 1963-ban kötött társulási megállapodást az Európai Unióval, a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a 35 fejezetből eddig csak egyet zártak le. Az Európába tartó menekültáradat megállítása érdekében az EU és Törökország 2016 márciusában egyezményt kötött, melynek nyomán számottevően csökkent az EU tagországaiba érkező menekültek száma.

A törvényhozás 2017. január 20-án hagyta jóvá véglegesen azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amely lényegében elnöki rendszert vezetne be: megszűnne a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. Ezekről a változtatásokról döntenek a népszavazáson, amelynek időpontját április 16-ra tűzték ki.