A Corvinus Egyetem rektora, Lánczi András már postázta a meghívókat arra a szeptember 12-ei eseményre, amelyen az egyetem díszdoktorává avatják a horvát államfőt. Kolinda Grabar-Kitarovic legutóbb akkor került be szélesebb körben a magyar médiába, amikor áprilisban a lex Ceu ellen tüntettek a budapesti államfői hivatal előtt, és eközben Áder János feltűnően jókedvűen turnézott Zágrábban, és vett részt két napon át is több eseményen Grabar-Kitaroviccsal.

A horvát államfő egyébként nem közgazdász végzettségű, hanem nyelvészetet tanult, a zágrábi egyetemen angol és spanyol szakon végzett, miután gyerekkorában több éven át élt az Egyesült Államokban. Karrierjét diplomataként kezdte, onnan avanzsált külügyminiszterré, majd a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagjaként 2015-ben megválasztották államfőnek.

Azóta államfői szinten sűrűbbé váltak a magyar-horvát kapcsolatok, habár eleinte, amíg a szociáldemokrata Zoran Milanovic volt a kormányfői poszton, még diplomáciai villongások is voltak a két ország között. Milanovic a menekülthullám miatti vagdalkozások közepette úgy fogalmazott,  "Magyarország Európa vakbele", a miniszterelnöke pedig "aktív kommunista, majd liberális volt, mindenből egy kicsit".

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezek után bekérette a horvát nagykövetet, aki egyébként a mai napig a budapesti képviselet vezetője, bár már éppen távozóban van. Ezt a díszdoktori avatói eseményt mindenesetre még a távozó nagykövet szervezte. Most azonban Horvátországban már a parlamentben is többségben van a HDZ, és a koalíciós feszültségek ellenére júniustól a HDZ politikusa, Andrej Plenkovic áll a horvát kormány élén.