Hogy ki nyeri a német választásokat, az nem kétséges. Angela Merkel konzervatív ikerpártja, a CDU/CSU lesz a befutó. Szinte pontosan két évvel azután, hogy a kancellár egy ritka, talán meggondolatlan gesztussal mintegy egymillió menekültet engedett Németországra zúdulni, meg fogja nyerni a választásokat, és nincs olyan matek, hogy ne a pártja adja a következő kancellárt (99 százalék biztonsággal Merkelt). A második hely is rég elkelt, csak a kicsik között maradt az utolsó napig nyitott a verseny. És mégsem lenne érdemes elkapcsolni, amikor az eredményeket bejelentik. Nagyon kevésen nagyon sok fog múlni a német választásokon.

AFP / Tobias Schwarz

Először is az adatok, amelyeket a Tagesspiegel napilap kapualjakba bedobott vasárnapi száma címlapján is közöl:

• Választásra jogosult 61,5 millió német polgár.
• Köztük kétmillióval több a nő, ők 31,7 millióan vannak.
• Az elsőszavazók száma hárommillió.
• Mindenki két szavazatot adhat le.
• A polgárok 4828 egyéni képviselőjelölt közül választhatnak „első szavazatukkal”.
• „Második szavazatukkal” pedig 42 párt logója mellé tehetnek ikszet.
• 299 egyéni mandátum sorsáról döntenek, a listás helyeket mozgó számban adják ki (erről mindjárt bővebben).
• A választást 650 ezer ember segíti.
• És 92 millió euróba (mintegy 30 milliárd forintba) kerül a polgároknak.

Hogyan szavaznak a németek?

Technikailag éppen úgy, ahogy a magyarok. Csak ahogy az eredményt abból kiszámítják, az homlokegyenest eltérő. Első szavazatukkal (Erststimme) tehát ők is választanak egy egyéni képviselőt. Aki a legtöbb szavazatot vitte, nyert. Nincs második forduló, nem kell 50 százalék plusz 1 szavazat. A második szavazatukkal (Zweitstimme) választanak pártot. Viszont a parlamenti mandátumok kiosztásánál csak az utóbbi számít.

Ha egy párt 40 százalékot kapott a 100 fős parlamentben, akkor 40 mandátumot kap. Ehhez előbb megnézik, hogy hány körzetet nyert, tegyük fel 20-at, akkor a listáról kap hozzá még húszat. Ha 2 körzetet nyert csak, akkor kap 38 listás mandátumot, és ha 42 körzetet nyert, akkor nem kap egyet sem, de a parlament létszámát megemelik 100-ról, hogy a végeredményben a mandátumoknak épp 40 százalékát birtokolhassa. Természetesen a számításba az 5 százalékos küszöbön elvérzett pártok szavazati nem számítanak bele.

Az arányos rendszer következménye, hogy a választó egyéniben kizárólag szimpátia alapján dönthet. Gondolhatja, hogy a Merkel-párt embere képviselné őt jobban, de a listán az SPD-re szavazva biztos lehet afelől, hogy parlamenti súlyt csak Martin Schulzéknak adott.

Kik indulnak, milyen esélyekkel?

hvg

Két nappal a választások előtt a Forsa 2006 fős mintán mérte a politikai hangulatot a Stern és a Spiegel megbízásából. A többi intézet is nagyrészt hasonló eredményre jut.

CDU/CSU: 36% - Az uniópártok vezetése meggyőző, de az utolsó napokban lefelé mutatott. A pártban azt mondják, hogy 41 és 32 között bármi benne van. (Gyors ténytár: a CDU 15 tartományban indul, a CSU pedig a tizenhatodikban, Bajorországban. A testvérpártok nem indulnak egymás ellen. De a CSU-nak így a tizenhárommilliós tartományban kell annyi szavazatot gyűjtenie, hogy országosan megugorja a küszöböt.)

SPD: 22% - Azt lehetett hallani, hogy a szociáldemokraták belső mérései szerint alulmérik őket. Ők még bíznak a 25 százalékban. De az is rosszabb lenne, mint a négy évvel ezelőtti katasztrofális eredmény. Különösen fájó számukra, hogy fél éve még 32 százalékkal hibahatáron belül mérték őket a CDU-val holtversenyben.

AfD: 11% - Az Alternatíva Németországnak a vasárnapi választás fantomja. Jól mérik vajon őket? Szombaton aktivistáikkal beszélgetve kiderült: egymás között már a 15 százalékról álmodnak. Hogy a küszöböt megugorják, az biztos.

FDP: 9,5% - A szabad demokraták magabiztosan térnek vissza a parlamentbe. Négy éve, Merkel kisebbik koalíciós partnereként kiestek a Bundestagból. Hatalmas volt a sokk. Most a menekültekkel szemben fenntartásokat hangoztató hipszter pártként térhetnek vissza.

Linke: 9,5% - Az újbalos párt bázisa az egykori Kelet-Németország területén van, épp ahol az AfD szavazóinak nagyobb része is. Velük szövetségi szinten még senki sem akart koalíciót kötni. Így az egykori NDK területén lesznek olyan körzetek, ahol 50 százalék fölött lesz az a két párt, amellyel a többiek nem hajlandóak összeállni. Elgondolkodtató.

Grüne: 7% - Végezetül a Zöldek, akik az ellenzékből a legkevésbé különböznek tartalmilag az elmúlt négy év nagykoalíciós politikájától. Nem találják a fogást a lázadásból indult, a jómódú polgárságba megérkezett bázisukon. Most kiderül, hogy táboruk annyira stabil-e, hogy a számukra kedvezőtlen trendek ellenére lazán veszik a küszöböt, vagy megremegnek, ahogy négy éve az FDP.

Mindes más: 5% - Őket se felejtsük el. A felsoroltakon túl 36 párt áll még rajthoz. Vannak, akik a tömeges állattartás ellen szövetkeztek, indul egy menekültbefogadást szorgalmazó egylet, valamint a neonácik (NPD) és a kriptokommunisták is.

Mégis, mitől lesz izgalmas?

Az utolsó két hétben a kutatók szerint egyértelmű mozgás indult a nagykoalícióval szemben. Három párt számai emelkedtek: a poulistáké, az újbalosoké és a liberálisoké. A két néppárt és a Zöldek vesztettek. Kérdés, hogy az utolsó napokban fotytatódik-e ez.

AFP / Tobias Schwarz

A bizonytalanság másik oka, hogy német szakértők szerint a választók egy része taktikai szempontból voksol. Ők bizonyos koalíciók érdekében, az utolsó pillanatban átszavaznak. Például egy újbóli nagykoalíció ellen a CDU szimpatizánsa beikszeli a liberálisokat, mert Merkel az ő voksa nélkül is nyer, így viszont még kedvenc partnerét is megkapná kormányához. Az SPD szavazói is gondolhatják, hogy pártjuk még négy év nagykoalíciót nem él túl, és átszavaznak más baloldali pártokra. Míg a Zöldek is mondhatják, hogy keresztbe fekszenek a CDU-FDP-Zöldek esetleges koalíciós hármasának.

Ehhez jön még a kérdés, hogy az andalító kampány, és a rég eldőlt kancellárkérdés mellett mekkora lesz a választási részvétel? Mert ettől függ, hogy az AfD a végén milyen erős lesz. A populisták minden megszerzett százaléka a koalíciókötést nehezíti majd, hiszen velük senki sem akar összeállni. Ha 6 százalékuk van, akkor a koalíció szempontjából 94-ről indul a parlamenti matek, ha 16 százalékuk, akkor mindössze 84-ről.

Peter Altmeier (CDU) kancellária-miniszter a választások előtti napokban belefutott a késbe. A Bild bulvárlap egy igen/nem-interjút készített. Egy szóval kellett felelni arra a kérdésre, hogy "jobb egy nemszavazó, mint egy AfD-szavazó?" Mit felelt Altmaier:

Ja.

Ebből pedig azonnal botrány lett, mivel sokan antidemokratikus gesztusként értelmezték. Mások megmutatták, hogyan kell ezt csinálni. Megtagadni az egyszavas választást, és azt mondani: a demokratikus pártra szavazó polgár a legjobb.

Akkor mire figyeljek?

Mekkorát zsugorodnak a nagyok? Négy éve a CDU 41,5 százalékot, az SPD 25,7 százalékot szerzett. Ha 5-6 százalékot vagy többet buknak, az mindkettőnek katasztrófa.

Ki lesz a harmadik? Az AfD már úgy érzi, megcsípte a bronzot, de az FPD és a Linke is nagyon közel van, egyes közvélemény-kutatóknál a liberálisok állnak a harmadik helyen.

Hány százalékot szerez az AfD pontosan? Ha 10 százalék alatt, akkor a demokratikus pártok ünnepelni fognak, az AfD meg csalást kiált. Ha 15 fölé érkeznek, akkor semmi másról nem fog szólni a választás, mint róluk.

Pár százalék ide vagy oda, és az egész választási eredmény utóhatása megváltozik, ami évekre meghatározza majd a német politikát.

Ha többet olvasna, az elmúlt két napban a hvg.hu kiküldött tudósítója a következő cikkeket írta Berlinből:

• Az AfD nyomában a berlini panelek között.
• Az ősbalos negyedben nagyon nem akarják az AfD-t, de nem tudják, kit akarjanak.
• Martin Schulz a magyar kormányfő kárára zárta kampányát.
• Az AfD alelnöke a hvg.hu kérdésére magyarázta Orbán imáját.
• Kétfarkú párt van Németországban is, és (fajilag) tiszták.
• Ha provokálni kell, akkor gyerekeket is maga csinál a populista párt.

Az urnákat 18 órakor zárják, a hvg.hu onnantól élő közvetítéssel jelentkezik.