A migránsok döntő többsége az egykori Szovjetunió volt tagállamiból, elsősorban Üzbegisztánból, Tádzsikisztánból, Kirgizisztánból, Ukrajnából és Moldovából érkeznek, s főleg az építkezéseken találnak rosszul fizetett munkát maguknak. A bevándorlókat igencsak kizsákmányolják, a bérek alacsonyak, a migránsok kétharmada 300-600 dollárnak megfelelő összeget kap, s ebből próbál meg megélni Moszkvában, a világ egyik legdrágább városában. Az alacsony bérek ellenére a bevándorlók többsége hazautal pénzt: az utóbbi években 20 milliárd dollár hagyta el így Oroszországot. A legtöbb pénz Közép-Ázsiába jut, sez fontos bevételi forrás, hiszen Tádzsikisztánban, vagy Kirgizisztánban a GDP felét teszik ki a hazautalások. A bevándorlók helyzetét nehezíti, hogy nagyon nehéz megkapni a hivatalos vendégmunkási státust, a drága és korrupt eljárás sok migráns számára teljes mértékben elérhetetlen.

A migrációra komoly korrupciós hálózat épült. A bevándorlók lefizetik a rendőröket, hogy azok ne büntessék meg őket, vagy ne tartóztassák le őket a regisztrációs szabályok megsértése miatt.  A migránsokat feketén alkalmazó cégek pedig lefizetik a hatóságokat, hogy elejét vegyék a be nem jelentett ellenőrzéseknek. Egész illegális iparág épült ki a regisztrációs dokumentumok, illetve munkavállalási engedélyek gyártására.  „A FÁK-tagországok polgárainak hivatalosan csupán 60 dollárt kellene fizetniük egy munkavállalási engedélyért. A valóságban viszont 600-750-et fizetnek” – mondja az Oroszországban élő migránsok szövetségének elnöke, Mohammad Majumder.
Az is gyakori, hogy egy moszkvai címre 100-200 migránst jelentenek be, de az is előfordult, hogy néhány éve azért vettek őrizetbe Moszkvában egy férfit, mert úgy akart bejelenteni egy címre 4500 bevándorlót, hogy tudta, egyikük sem fog az adott címen élni. A rendszer egyszerű: a férfi pénz akart kérni a regisztrációért, a migránsok pedig regisztrációt akartak, mert a nélkül nem dolgozhatnak hivatalosan. És akadnak, akik rabszolgaként dolgoznak, a közelmúltban egy szupermarket tulajdonosát jelentették fel rabszolgák alkalmazása miatt. A vádat végül elejtették, pedig az alkalmazottak közül 14-en rabszolgasorsban robotoltak.

Az illegális bevándorlók tömeges kiutasítása nagyon hatásos populista politikai eszköz: a migráció, legyen az legális, vagy illegális, olyan téma, amit bármikor fel lehet használni politikai célokra. ez különösen igaz Moszkvában, amely mágnesként vonzza az olcsó munkásokat. A fővárosiak 54 százaléka véli úgy, hogy a migráció a metropolisz legsúlyosabb problémája. Országszerte pedig a válaszolók 69 százaléka gondolja azt, hogy túl sok bevándorló él az országban. A Levada Központ nevű független közvéleménykutató intézet szerint a megkérdezettek 84 százaléka támogatja, hogy megszigorítsák a közép-ázsiaiak és a kaukázusiak által kért vízumok kiadási feltételeit.  Néhány hónappal ezelőtt az egyik kormánypárti parlamenti képviselő azt javasolta, hogy Oroszország vezessen be vízumkényszert a közép-ázsiai országok polgárai számára. Ilyenkor arra szoktak hivatkozni a kezdeményezők, hogy a statisztikák szerint a moszkvai gyilkosságok hetede és a nemi erőszakok közel fele jut a migránsokra.

A javaslattal párhuzamosan tovább szigorították a bevándorlást szabályozó törvényeket. Például a FÁK-országokból érkezettek – kivéve az Eurázsiai Gazdasági Közösséghez tartozó államokat – Oroszország területén már nem használhatják hazai személyazonossági igazolványokat, ki kell váltaniuk országuk útlevelét.  Az orosz hatóságok azt is el akarják érni, hogy a bevándorlók jobban beszéljenek oroszul: most a migránsoknak vizsgázniuk kel a nyelvből, valamint Oroszország történelméből és jogrendszeréből is. A vizsga díja 50 dollár körül van.

Ilyen körülmények között természetesen felmerül a kérdés, miért jönnek egyáltalán a bevándorlók? Az egyik fő ok az, hogy az oroszországi bérek sokkal magasabbak, mint amennyit otthon meg tudnának keresni. S bár az oroszországi körülmények is nehezek, azok általában még így is sokkal jobbak, mint a hazaiak. Ha nincs munkahely az üzbegisztáni, vagy kirgizisztáni városokban – az ENSZ és az orosz statisztikák szerint ezek a migráció fő kiinduló pontjai – akkor még mindig az oroszországi munkavállalás a lehető legjobb opció.

 

 

A bevándorlók mellett Oroszország számos menekültet is fogadott az utóbbi negyedszázadban. Az 1990-as évek elején örmény és azeri menekültek érkeztek, akik a karabahi konfliktus elől jöttek Oroszországba. Tádzsikisztánból a polgárháború elől menekülők érkeztek Oroszországba, illetve más volt szovjet tagköztársaságokba. Nehéz megbecsülni a menekültek pontos számát, ám az biztos, hogy nagyon sok ember indult útnak. 2005-ben pedig az Üzbegisztánban lévő Andizsánból, az ottani mészárlás miatt jöttek sokan Oroszországba. És persze jönnek menedékkérők Afganisztánból, Szíriából, Szomáliából, s az utóbbi időben Kelet-Ukrajnából is.
Az oroszok véleménye megoszlik a migránsok megítélésében, ám a többség úgy véli, hogy a bevándorlók olyan szerencsétlen emberek, akik azért kényszerülnek nehéz, és rosszul fizető állások elvállalására, mert különben éhen halnának.   A felmérések szerint az oroszok arról is meg vannak győződve, hogy a migránsok műveltsége és intellektuális képessége erősen korlátozott, s ezek az emberek e miatt képesek tartósan rossz körülmények között élni, s nehéz munkát végezni. A Levada Központ adatai szerint az oroszok 68 százaléka véli úgy, hogy a migránsok elveszik a munkát az orosz nemzetiségűek elől, s jelenlétük miatt nő a bűncselekmények száma is.

 

 

Bár az oroszországi bevándorlási helyzet más mint az EU-s, mégis vannak közös vonások. Éppen ezért az EU és Moszkva együttműködhetne a migránsügyek kezelésében, ennek egyik formája az lehetne, ha Brüsszel és Moszkva munkacsoportokat hozna létre a bevándorlás ügyeinek megvitatására.

A szerző Leonyid Guszev, a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében működő Közép-Ázsia és Afganisztán Problémái Kutatóintézet tudományos munkatársa