„A tranzitzónák létrehozása nem legális, ha az ott tartózkodók a Dublin III szabályrendszerben részt vevő államokból, azaz az EU-ból, Norvégiából, Izlandról vagy Svájcból érkeznek. A repülőtéri tranzitzónákban is csak azok vannak, akik a Dublin III zónán kívülről érkeznek. Húsz éve már nincs határellenőrzés a belső határokon, s a németországi tranzitzónák számára nem szolgálhatnak példaként a magyar-szerb határon létrehozott ilyen zónák, mert Szerbia nem EU-tag” – idézte a DW híroldal Thomas Gross, az osnabrücki egyetem jogászprofesszorát.

Egy másik szakértő, Hendrik Cremer szerint már csak azért sem működnek törvényesen a bajoroszági konzervatívok által kikövetelt tranzitzónák, mert a nemzetközi jogi gyakorlatban nem létezik a „senki földje” fogalma, így a tranzitzónákban lévő hivatalosan német területen vannak.A tranzitzónákon belül a bevándorlók szabadon mozoghatnak, viszont kilépésük engedélyhez kötött.

A berlini kormány belügyminisztere, Horst Seehofer – a tranzitzónák kiötlője – szerint ezek mégsem zárt táborok, mert az ott lévők bármikor úgy dönthetnek, visszatérnek oda – Ausztriába – ahonnan beléptek a zónába.
A német alkotmány 104-es pontja szerint egy személy – bírósági határozat nélkül – legfeljebb a lefogását követő nap végéig tartható őrizetben, így a tranzitzónákban is ennyi idő alatt kell döntést hozni az ott lévők sorsáról. Ha ez nem történik meg, át kell őket szállítani olyan intézményekbe, ahol nagyobb a mozgásszabadság. A szakértők szerint egy-egy bevándorlási kérelem – különösen, ha azt egy kísérő nélküli kiskorú adja be – nem bírálható el ilyen rövid idő alatt.

A transzferzónák mellett Németországban megnyílnak az úgynevezett „Anker-zónák” is, ahol a menedékkérők maximum 18 hónapig maradhatnak. Itt jóval nagyobb lesz az ott lévők mozgásszabadsága.